Pénzcentrum • 2022. február 21. 16:33
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös indulása egybeesett azzal az időszakkal, amikor a lakóingatlanok ára erőteljesen emelkedni kezdett. A folyamat már 2014-ben megkezdődött, a drágulás kisebb-nagyobb ingadozásokkal azóta is tart. Sokan a CSOK-ot tették, teszik felelőssé az ingatlanárak elszabadulásáért, holott szakértők szerint a drágulást döntően más tényezők hajtották.
A lakásárakat sok, egymással összefüggő tényező mozgatja, például ide sorolható a reálkeresetek emelkedése, a kamatszint, az energia, valamint az építőanyagok árának változása, a munkaerő költségének alakulása. Ezek együttes hatásához képest elenyészőnek mondható a CSOK szerepe a Metrodom elemzői szerint.
Véleményüket arra alapozzák, hogy az egy vagy két gyermek után járó vissza nem térítendő állami támogatás összege (egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 2,6 millió forint) egyszerűen nem elég ahhoz, hogy a családok erre alapozva vágjanak bele lakásvásárlásba, esetleg építkezésbe. Az otthonteremtést tervezőknek természetesen minden segítség jól jön, de emiatt biztosan nem nőtt meg érdemben a kereslet a lakáspiacon. Az elmúlt 6-7 évben több mint duplájára növekedett négyzetméterárakért pedig akkor sem lenne felelős a CSOK, ha ezt a támogatást ténylegesen ingatlanszerzésre fordították a jogosultak.
Más a helyzet, ha egy háromgyermekes család a támogatott hitellel együtt veszi igénybe a CSOK-ot. Az ebben az esetben járó 10 millió forint, illetve a mellé felvehető 10, később már 15 millió forintos kedvezményes kölcsön ugyanis már valóban jelentős összeg egy lakás árában. Csak a vissza nem térítendő 10 millió forint egy nem a legjobb, de nem is a legrosszabb helyen lévő, újépítésű, 2 hálószobás lakás árának kb. 30, egy 3 hálószobás lakásénak a 20-25 százalékát tette ki 2015-16-ban. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az új lakás megszerzése elérhetővé vált azok számára is, akik korábban ugyanebben a méretkategóriában csak használt lakás vásárlásában gondolkodhattak. Az is fontos, hogy a vissza nem térítendő támogatás nagyrészt, vagy akár teljes egészében fedezhette hitelfelvételkor az önerőt, vagyis azok is belevághattak az otthonteremtésbe, akiknek nem volt jelentősebb megtakarításuk.
Mindezek alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a 2-3 hálószobás lakások iránt megugró érdeklődés, az ebben a szegmensben erősödő fizetőképes kereslet jelentősen felhajthatta az árakat, a kedvezmény igénylésének feltételeit nem teljesítő kategóriában (60 négyzetméter alatti, nagy többségükben garzonok vagy 1 hálós lakások) viszont nem érvényesült a CSOK drágító hatása. Az adatok azonban mást mutatnak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
„Világosan látszik, hogy csak a két hálószobás lakások árnövekedésének üteme múlta felül az 1 hálószobásokét középtávon, de a garzonok ára még ebben az időtávban is gyorsabban nőtt az összes többi lakástípusénál. Hosszabb távon, vagyis 2018-21-re a 2 hálószobás lakások ára is kevésbé nőtt a kisebb lakásokénál, nem is beszélve a 3 hálószobás vagy nagyobb lakásokról” – mondja a vizsgálat eredményéről Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója. A szakértő azt is hozzátette, nincs oka azt feltételezni, hogy a teljes lakásállomány tekintetében más eredmények jönnének ki, ezért az adatok alapján úgy látja, hogy a lakásárak megugrásáért döntően nem a CSOK a felelős.