Portfolio • 2016. március 30. 14:08
Egy fokkal nehezebb lesz visszaélni tagként a NOK-kal a parlament által ma elfogadott törvénymódosítás alapján, és a licit nem feltétlenül előzi meg a sorsolást a kiválasztási módok között. Most összefoglaljuk a változásokat, amelyek alapján kijelenthető: a NOK működésének lényegi elemei változatlanok.
Íme a változások
Hét fontosabb változást érdemes kiemelnünk az új NOK-törvényből, amelyet szerdán délelőtt a parlament 110 igen és 52 nem szavazattal fogadott el:
- a NOK-ot szervező cég vagyona elkülönül az általa működtetett NOK vagyonától,
- egyértelműsödött, hogy egy NOK egészen addig működik, amíg a vállalt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítő minden tag lakáshoz nem jut,
- a rendkívüli tagi előtakarékossági befizetés összege nem haladhatja meg a hátralévő fizetési kötelezettség mértékének a 40 százalékát,
- ha a közösség nyilvántartásba vételére az előzetes megállapodás megkötésétől számított hat hónapon belül nem kerül sor, a lakásvásárló mentesül az előzetes megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése alól, és a szervező köteles a lakásvásárló által megfizetett regisztrációs díjat visszafizetni,
- a kiválasztások során a licit és a sorsolás közül bármelyik, vagy egyszerre mindkét kiválasztási módot lehet alkalmazni,
- a licit során vállalható licitösszeg nem lehet magasabb a hátralévő befizetési kötelezettség 60%-ánál, ezzel azt akarják biztosítani, hogy a licitálás formájában történő kiválasztás során se lehessen túlzott mértékű licitet vállalni, és ezzel visszaélni,
- a törvény nem azonnal, hanem a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba (a szervező cégek hatósági díjára vonatkozó rész kivételével: ez a 40. napon).
A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) lényege 15 pontban
- legalább 120 tag toborzásával lehet létrehozni egy közösséget,
- a közösség tagjai a NOK-nál elhelyezett megtakarításaikat kizárólag új lakás vásárlására fordíthatják,
- a lakás tervezett értékének maximumát előre meg kell határozni, és ehhez igazodik a befizetendő összeg,
- a közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia,
- ha egy tag nem új lakás vásárlásához (más célra) kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését,
- ezen idő alatt egyenletes összegű rendszeres, illetve rendkívüli befizetésekkel is lehet takarékoskodni,
- bizonyos rendszerességgel megrendezett kiválasztások (licit vagy sorsolás) során dől el, ki mikor jut új lakáshoz a közösség összes tagjának befizetéséből,
- a licit során az szerepel jobban, aki a lakásértékhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt,
- a lakáshoz jutás időpontja tehát vagy a többi tag előre nem látható magatartásától, vagy a szerencsétől függ,
- a tagok tehát lényegében egymást egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák,
- a közösség kamatot nem fizet és nem szed, de
- az állam 30 százalékos befizetésarányos állami támogatást nyújt a befizetésekre, amelynek maximuma 300 ezer forint évente,
- az állami támogatás viszont csak a "megbízható szervező" által szervezett közösség tagjainak jár,
- megbízható szervezőnek az a cég minősül, amely legalább 2 éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot szolgáltatott az MNB-nek, és legalább 1000 lakóingatlan adásvételében már közreműködött,
- az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét nem élvezi a NOK-nál elhelyezett megtakarítás
Címkék: