Nagy Bálint • 2016. február 24. 06:10
Elvileg ugyan igényelhető családi házak tetőterének beépítésére is a CSOK, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, kizárták azokat a családokat a programból, akik a szülői ház padlásterét tervezték beépíteni.
Gyakorlatilag kizárták (az elvi lehetőség ugyan megmaradt, de a gyakorlatban ennek kicsi az esélye - lásd alább) az otthonteremtési programból azokat, akik szüleik vagy rokonaik családi házának tetőterét építették volna be az új lakásépítésekre igényelhető támogatásból. Ez ráadásul nem csak a "CSOK 10+10" esetén érvényes, hanem alapvetően az új lakásépítésekre, amit nem csak a 3 gyermekesek valósíthatnak meg, hanem az 1 vagy 2 gyermekesek is. Az új rendeletben ugyanis az szerepel, hogy:
Tehát ez azt jelenti - ahogy az az alábbi ábránkon is látható -, hogy a beépítés vagy ráépítés alapjául szolgáló, meglévő házrész nem számít új albetétnek (akkor sem, ha a társaházzá alakítás után albetétnek minősül majd), arra tehát minimum 2 új önálló lakást kell felhúzni - a rendelet szerint saját bejárattal, saját közművekkel, stb.
A Pénzcentrum értesülései szerint egyébként a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium (ez utóbbi elvileg zártkörű háttérbeszélgetést is tartott a témában) szóban már tájékoztatta a rendelet helyes értelmezéséről az érintett pénzintézeteket, de a bankoknak a tárcánál ígértek írásos iránymutatást is.
A méret a lényeg!
Mint azt feljebb is említettük, a rendelet szerint a családi házak tetőterének beépítésének elvi lehetősége ugyan mindenki számára megmaradt, de ennek a gyakorlatban már jóval kisebb lesz az esélye, mivel:
- Egy átlagos családi ház alapterülete csak ritkán teszi lehetővé, hogy azon kettő, a CSOK feltételeit (egy gyermeknél is minimum 40, míg a 10+10-es CSOK-nál minimum 60 négyzetméter) teljesítő új albetét létesüljön. Főként, hogy a tető hajlásszögétől, illetve egyéb kialakítástól függően jókora eltérés van (10-50 százalék) a bruttó, illetve a rendeletben rögzített hasznos alapterület között. Tehát egy 100 négyzetméter alapterületű családi háznál könnyedén előfordulhat az is, hogy arra maximum 50 négyzetméteres beépítés lehetséges.
- Ugyan idehaza is előfordul a többgenerációs együttélés, az már ritka, hogy 3 család bútorozzon össze a rokonságból. Azt pedig vélhetően kevés családi ház tulajdonos szeretné, ha csak az egyik lakásba is, de idegenek költözzenek a feje fölé.
Habár nem lehet egyértelműen kijelenteni, de a jogalkotó rendkívül szigorú döntésének hátterében vélhetően az esetleges visszaélések minimalizálása állhatott. Aligha lenne ugyanis arra állami kapacitás, hogy az adóforintokból elkészült rá- vagy beépítéseket a későbbiekben folyamatosan ellenőrizzék azt vizsgálva, hogy a családok az átadás után végül nem nyitották-e mégis össze az ingatlant.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az alapterület fogalmának meghatározása nem egyszerű, különböző típusait egy kormányrendeletben (OTÉK) is definiálják. Ha egy ingatlan alapterületéről beszélünk, általában a nettó területét értjük alatta, ami a "helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe", tehát a falak közti terület. A bruttó alapterület a nettóhoz képest abban tér el, hogy itt a területszámítás a falakat is tartalmazza, ezáltal ez az "épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület". Hagyományos építésmódú és alaprajzú lakásoknál jellemzően a bruttó alapterület általában 15-20 százalékkal nagyobb, mint a nettó. A hasznos alapterület pedig a 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságú (a beépített tetőtereknél, lépcső alatti tereknél tipikus ferde falsík) részek területének a teljes nettó alapterületből történő kivonásával számítható ki, de amennyiben a maradék alapterület jelentősen alacsonyabb a nettó területnél, akár további csökkentés is alkalmazható.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a CSOK-ból nem lehet majd tetőtéri ingatlant vásárolni. Erre azonban leginkább - néhány kivételtől eltekintve - a több száz, esetenként több ezer négyzetméteres, többlakásos rá- vagy beépítéses lakóingatlan fejlesztéseknél lesz lehetősége a három vagy ennél több gyermekkel rendelkező családoknak. Ilyeneket pedig főként Budapesten, valamint a nagyobb városokban találhatunk majd.