Pénzcentrum • 2015. szeptember 3. 10:00
Folyamatosan nőnek a lakásárak, egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki, és a lakáshitelek piaca is erős maradt. Itt vannak az FHB Lakásindex legfrissebb adatai: milyen változások történtek a lakáspiacon az elmúlt negyedévben, illetve az utóbbi évekhez képest?
Folytatódott a lakásárak emelkedése. Ezt mutatja az FHB Lakásárindex mutatója, ami 2015. I. negyedévében 175,44-re emelkedett. A 2014 éves átlagához képest a lakások nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékkal drágultak.
A legfrissebb indexált lakásárak értéke nominálisan közel megegyezik a 2005 elején tapasztalhatóval, illetve 2010 végén és 2011 elején is a mostanihoz hasonló árakon lehetett lakóingatlant vásárolni. Az elmúlt negyedévekben tapasztalat árnövekedés hatására a válság előtti maximumhoz képest jelenleg már csak 10 százalékkal lehet kevesebbért otthonhoz jutni, szemben a mélypontot jellemző több, mint 21 százalékos árkülönbséggel. Reál értelemben az árszint a 2000-es év végét, illetve a 2011 végét-2012 elejét jellemzővel egyezik meg.
Az építkezések is beindultak
A lakáspiac kilátásai kedvezőek, ha a lakásépítési engedélyek számának alakulását nézzük. 2015 első félévében több mint 5500 építési engedély született, ennél többet legutóbb 2011 azonos időszakában adtak ki. 2015 első negyedévében a 2014 első három hónapjához képest 44 százalékkal növekedett az engedélyek száma, míg 2015 második három hónapjában 36 százalékos volt az emelkedés az egy évvel korábbiakhoz képest. Az engedélyek száma azonban a jelentős növekedés ellenére továbbra is töredéke a válság előtti szinteknek.
Az átadott lakások száma csökkenést mutatott az első félévben tavalyhoz képest, az év első hat hónapjában kevesebb lakás készült el, mint a tavalyi év azonos időszakában, bár a mélypontnak számító 2013-as évet meghaladta az átadott otthonok száma. Továbbra is azt mondhatjuk, hogy az országosan növekvő építési engedélyszámok alapján a fejlesztéseknek hamarosan be kell indulnia.
Mi a helyzet a lakáshitelekkel?
A lakáshitelek piaca erős maradt, az idei év második negyedévében a hazánkban kihelyezett forint lakáshitelek összértéke április és június között meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző negyedévekhez képest jelentős növekedés elsősorban a júniusi eredményeknek köszönhető, mikor az új hitelek összege átlépte a 32,5 milliárd forintot, de a másik két hónapban is stabilan meghaladta a 20 milliárd forintot. A hitelkihelyezés növekedése júliusban folytatódott, sőt fokozódott. 2014 júliusához képest közel 40 százalékkal emelkedett az új hitelek összege, júniushoz képest pedig szintén jelentősen, közel 10 százalékot bővült. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyamatos csökkenést mutat, 2015 júliusában a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb 5,3 százalékos volt, míg a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,75 százalékon állt.
A lakáspiac országos élénkülése egy éve tart, és a továbbiakban is folytatódhat, az ingatlanközvetítők szerint a várt tranzakciószám a tavalyi több mint 100 ezerrel szemben 2015-ben elérheti a 150 ezret. A piac nem veszített a lendületből a tavalyi évhez képest, keresletet tovább növeli, hogy a magas albérleti díjak miatt többen fontolgatják a lakásvásárlást, az idén júliustól igényelhető CSOK szintén támogatja a vásárlást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Növekvő árak országszerte
Úgy tűnik, a lakáspiaci fordulat immár elérte az ország nagyobb részét, mert valamennyi régióban árnövekedés volt tapasztalható 2015 elején. A drágulásban az élen jár a korábban a lakáspiaci felívelésben lemaradt észak-alföldi és észak-magyarországi régió. De több mint 10 százalékkal magasabbak már az árak az eddig is éllovasnak számító közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban. A legszerényebb növekedést a Közép-Dunántúl érte el, ám itt is meghaladta a drágulás mértéke az 5 százalékot.
A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között azonban még mindig akad csökkenést mutató csoport, országos átlagban a megyei jogú városokban a lakására több mint 6 százalékkal csökkentek az év elején. A tavaly még jelentős, 12 százalékos árzuhanást elszenvedő nagyközségekben viszont a legmagasabb, 18 százalékos mértékben emelkedtek az árak az év első három hónapjában.
Regionális különbségek
Kelet-Magyarország hátrányosabb régióiban, mint például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az alacsonyabb havi jövedelemhez alacsonyabb lakásárak tartoznak, míg a jobb anyagi helyzetben lévő megyékben magasabb jövedelemből, de drágábban lehet lakást venni. A főváros mind a lakásárak, mind pedig a havi jövedelmek tekintetében messze kiemelkedett 2010-ben.
Hasonló összefüggés figyelhető meg a lakásárak és havi jövedelmek között 2015-ben, ugyanakkor relatív elmozdulások történetek az elmúlt 15 évben. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a többi területhez képest az árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a havi jövedelmek. Az előbbi megerősödése különösen jelentős Vas és Zala megyéhez hasonlítva.