Pénzcentrum • 2014. január 3. 05:19
A szezonalitástól jócskán eltérő, hetek óta húzódó, kifejezetten meleg időjárás miatt jelentősen csökkent decemberben a lakossági célú gázfogyasztás Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy sokan megkönnyebbülnek majd a decemberi gázszámla láttán. Az átalányosok számára viszont csak a fordulónap után derül ki, mit jelent forintosítva az egész évre jellemző változékony időjárás.
Januárba lépve kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek legmelegebb decembere áll mögöttünk. Nem sűrűn fordul elő ugyanis, hogy az év utolsó hónapjában a havi abszolút maximum hőmérséklet 14-15 Celsius fok körül alakul Magyarországon, s a 2-3 Celsius fok körüli átlagos középhőmérséklet is inkább februárra jellemző. Összehasonlításképp tavaly decemberben -0,6, 2010 decemberében pedig -1,7 Celsius fokig futott csak fel havi összesítésben a hőmérő higanyszála. Bár a megszokottnál melegebb idő miatt idén nem volt fehér karácsonyunk, a decemberi gázszámlának viszont sokan örülhetnek majd. Néhány fokos eltérés is elegendő ahhoz ugyanis, hogy jelentősen változzon egy-egy háztartás gázfogyasztása.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal földgázfogyasztási adatai szerint tavaly decemberben, -0,6 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett 570 millió köbméter körül alakult a háztartási célú gázfogyasztás Magyarországon; 2010-ben pedig 632 millió köbmétert regisztráltak -1,7 Celsius fokos középhőmérséklet mellett. Idén decemberben viszont ennél jóval enyhébb volt az időjárás; a 2-3 Celsius fok körüli országos középhőmérséklet mellett várhatóan 500-550 millió köbméter körül alakult a lakossági gázfogyasztás (pontos statisztikákat csak később teszi elérhetővé a mekh - a szerk.). A kisebb fogyasztás pedig természetesen a decemberi számlákon is látszódni fog, már amennyiben nem vagyunk átalányosok.
A januárban kibocsátott, februári befizetési esedékességű, a decemberi fogyasztást tartalmazó gázszámlákon tehát jóval kevesebb elfogyasztott mennyiség is szerepelhet, mint azt megszoktuk az elmúlt években. A 2010 decemberi adatokhoz viszonyítva például bő 100 millió köbmétert spórolnak majd meg a magyar háztartások; ez önmagában is 15-20 százalék megtakarítást jelent, ami a számla végösszegén is látszódni fog. Természetesen az elfogyasztott mennyiség a tavalyi árszabályozások miatt (2013-ban 10, majd 11,1 százalékkal csökkentették a lakossági gáz-, villamos energia, és távhő árát - a szerk.) eleve kevesebbe kerül, mint az elmúlt években.
A fogyasztók túlnyomó többsége viszont éves leolvasási rendben van. Ez azt jelenti, hogy évente egyszer olvassák le a mérőt és a két leolvasás közötti időszakban az előző fogyasztási időszak alapján megállapított mennyiségek kerülnek kiszámlázásra. A kézhez kapott összesítők tehát részszámlák, melyek a következő leolvasáskor megállapított tényleges fogyasztás elszámolásakor figyelembe vételre kerülnek. Az átalányosok tehát a következő elszámolási időszakban fizetnek majd többet, vagy éppen kevesebbet attól függően, hogy az adott éves fogyasztásuk miként alakult. 2013-ban viszont többször is előfordult a szezonálistól jelentősen, s hosszú távon tartó hőmérsékletingadozás. Márciusban, illetve májusban például a megszokotthoz képest többletfogyasztást generált a szokatlan, tartós hideg; míg októberben és decemberben éppen ellenkezőleg spórolásra adott lehetőséget az enyhe időjárás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)