Pénzcentrum • 2012. november 22. 17:03
Bár lassul a visszaesés az ingatlanpiacon, azonban a fellendülésre egyelőre még várnunk kell. Mindemellett szükség lenne a szociális bérlakásállomány felélesztésére, ezt azonban a gazdaságpolitikai környezet csak kevéssé támogatja - hangzott el a Portfolio.hu Property Investment Forum 2012 konferenca, lakáspiaci panelbeszélgetésén.
Bár elértük a gödör alját, ugyanakkor felívelés - érdemi áttörés még hosszú évekig nem várható - véli Kühne Kata is, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint jelenleg a demográfiailag kikényszerített lakástranzakciók uralják a piacot - ezt takarja az ide évre prognosztizált közel 90 ezres adás-vétel is. Bár a statisztikai adatok stagnálást mutatnak, elrugaszkodás azonban nem nagyon várható Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint sem. Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci kutatóközpont vezetője szerint mindaddig nem érdemes belépni a keresleti piacra, amíg nem oldódik meg a bedőlt hitelek által kialakult helyzet, s nem indul el átlátható irányba a szabályozási környezet.
Banki tapasztalatok szerint azonban a bedőlt hitelek alkotta banki portfóliók várhatóan még jó 5-6 évig biztosan nem fognak kitisztulni. Ez természetesen áttételesen hatással van a beruházások lebonyolítására, a jelenleg tapasztalt nyomott hitelezési számokra is. Szakértők szerint viszont a kamatkörnyezet egyre inkább közelebb kerül a kereslethez. A piac dinamikus fellendüléséhez ugyanakkor az árak további csökkenésére lenne szükség.
Nem szabad megfeledkezni azonban a különböző állami támogatások (szocpol, kamattámogatás) létjogosultságáról. Ezek hatását ugyanakkor a hektikus gazdaságpolitikai helyzetben (értékesítési moratórium, végtörlesztés, stb - a szerk) egyelőre nehéz megítélni. Ugyanakkor tervezhető, célzott támogatásokra egyértelműen szükség van, melyeket előbb utóbb a piaci szereplők is igénybe fognak venni. Nem véletlen, hogy a bankok is rengeteg pénzt pumpálnak a különböző lehetőségek reklámozásába.
Szociális bérlakást!
Nehéz helyzetben szükség lenne ugyanakkor szociális bérlakás hálózatra is. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 85-90 százalékos a tulajdonosi szegmens részaránya, míg rengeteg az üresen álló lakás. A helyzetből tehát nem az új építésű projektek jelentik a kiutat, hanem a meglévő - üresen álló ingatlanok, melyek aránya 13 százalék körül van a teljes lakásállományon belül - lakások adaptálása jelentheti a megoldást. Ehhez azonban komoly szemléletváltozásra lenne szükség - irracionális jogszabályok, az adószabályok ugyanakkor a tulajdonlást, s nem a bérlést helyezik előtérbe.
Mindemellett egyelőre nem jelentkezik, sem árak, sem tulajdonosi hozzállás tekintetében hatása az energetikai tanúsítványoknak. Kühne Kata elmondása szerint ezt az eladók egyelőre kötelező papírnak látják, s egyelőre nem használják tudatosan. Pedig Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóintézet vezetője szerint viszont főként a épületenergetikai felújítások előtérbe kerülése jelenthet megoldást a vergődő lakáspiacon. Ez egyrészt kényszer, másrészt viszont óriási lehetőség Magyarország számára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kényszer, mivel erre köteleznek minket az EU-s direktívák, illetve az egyéni preferenciák is. A épületenergetikai felújítások ugyanis a 90 százalékban importált energia elleni biztosítékul szolgálnak, s segítségükkel közeledhetünk az unió által meghatározott irányelvek felé (20-20-20-as direktíva). Másrészt pedig lehetőség, mivel az ingatlanok értékének növekedését is biztosíthatják. Horváth Áron szerint erre kitűnő példa a Budapest III. kerületében található "Faluház" projekt, amely igen jól vészelte át a válságot - számítások szerint 1 millió forinttal magasabban tudott maradni a faluház lakásainak átlagára, mint ha a felújítás nem valósult volna meg. A legnagyobb energia-megtakarítási potenciál tehát az épületekben rejlik - érdemes lenne tehát ezt kihasználni - mondta el a szakember.
Jó befektetés, vagy kidobott pénz?
A demográfiai trendek pozitív befektetői mozgásra adnának lehetőséget, a feltörekvő fiatalokban - az első lakásukat vásárlókban van piaci potenciál. "Bár a lakáspiacon egyelőre nincs nagy demográfiai nyomás, de előbb utóbb el fog indulni a kereslet" - mondta Major János, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Az ingatlanpiaci szakemberek véleménye szerint a hozamszintek is bíztató képet mutatnak - 7-8 éves időtávon belül többnyire már biztos megtérüléssel kalkulálhatunk, rövidtávon azonban továbbra sem érdemes a lakossági szegmensben beruházási céllal ingatlant vásárolni. A szakértők által vázolt számok hallatán felmerül ugyanakkor a kérdés, miért várat magára mégis az ingatlanpiac regenerálódása? Az ingatlanszakma megítélése szerint a jelenlegi állapot számos tényezőre vezethető vissza. A legnagyobb problémát az elérhető finanszírozás, illetve a kereslet hiánya jelenti, de tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szakma egy részének véleménye szerint megbízhatatlan az értékbecslés és az árazás is, továbbá az elérhető kínálat sem megfelelő.