Pénzcentrum • 2025. november 7. 06:01
A magyar oktatási rendszerben több lehetőség közül is választhatnak az érettségivel rendelkezők: nem csak főiskolán, egyetemen folytathatják tanulmányaikat, hanem különböző érettségi utáni szakképzések keretei között is. Na de mégis, mi történt az OKJ megszűnése óta és mi mindent érdemes tudnunk a fizetős és az ingyenes képzések érettségi utáni megkezdéséről? Mi a technikum, a FOSZK, a felnőttoktatás és a felnőttképzés jelentése?
A továbbtanulás érettségi után kiemelt fontosságú kérdés, ha valaki szeretne szakmát tanulni, magasabb szintű ismereteket szerezni. Cikkünkben annak jártunk utána, mi történt az OKJ megszüntetése óta és hogyan zajlik a továbbtanulás érettségi után, ha valaki nem tud vagy nem akar egyetemre, főiskolára menni. Milyen érettségi utáni szakképzési lehetőségek vannak, mi az a technikum, vannak-e ingyenes képzések érettségi után?
Továbbtanulás érettségi után: milyen lehetőségeink vannak?
A középiskolai tanulmányokat lezáró érettségi bizonyítvány megszerzését követően több lehetőség közül is választhatnak azok, akik tovább szeretnének tanulni, attól függően, hogy diplomát, szakmát, vagy valamilyen szakképesítést szeretnének-e szerezni. A következő opciók között lehet dönteni (ezek nem zárják ki egymást, bárkinek lehet például diplomája, szakképesítés egyszerre):
- felsőoktatás: főiskolai/egyetemi képzés (alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, doktori képzés, diploma utáni szakirányú továbbképzés);
- felsőoktatási szakképzés (FOSZK): felsőoktatási intézmények által nyújtott 2 éves képzések, melyekért nem diploma, hanem oklevél jár;
- felnőttoktatás: iskolarendszerű oktatás keretei között 2-3 éves képzési idő során megszerezhető szakképesítés, nappali, esti vagy levelező formában – ingyenesen is elérhető továbbtanulási lehetőség (ez volt régen az OKJ, a későbbiekben erről az érettségi utáni szakképzési formáról lesz szó bővebben);
- felnőttképzés: ide sorolunk minden egyéb iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül eső fizetős képzést, tanfolyamot (rövidebb, pár hetes, hónapos képzések), melyek elvégzéséről nem oklevelet, hanem tanúsítványt kapunk (ezekkel a tanfolyamokkal nem szakmát, hanem tudást szerzünk pl. különféle programok használatához) – elvégzésükhöz nem feltétlenül szükséges érettségi sem.
Mi volt az OKJ és miért szűnt meg?
Néhány évvel ez előtt még az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) jelentette az egyik legvonzóbb érettségi utáni szakképzési lehetőséget azok számára, akik nem egyetemen szerettek volna tovább tanulni, hanem szakmát akartak szerezni. Az OKJ 2021-es átszervezését megelőzően közel 800 különböző OKJ-s képzés létezett, melyek között rengeteg egymást átfedő vagy alig használt szakma volt. Nem sokkal később, régi formájában 2022. december 31-én végleg megszűnt az OKJ.
2023. január 1-je óta kizárólag a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal alá tartozó Szakképzési Centrumokon keresztül lehet hivatalosan is elismert alap- és részszakmát szerezni, melyeknek mindnek saját programkövetelményei vannak. Országos szinten 41 Szakképzési Centrumot tartanak nyilván, melyek többsége Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, illetve más nagyobb vidéki városokban található.
Érettségi utáni szakképzés felnőttoktatás keretei között
A Kormány által kijelölt szakképzési államigazgatási szervként az IKK Nonprofit Zrt. szakmai, tájékoztatási és információs központ látja el a szakképző intézmények és a felnőttképzők minőségirányítási rendszerének értékelését. Hozzájuk tartozik többek között az oktatói továbbképzés, a technikusképzés, a képzések követelményeinek és programjainak kidolgozása és a vizsgáztatás is.
A választható érettségi utáni szakképzések listáját a 2025/2026-os évre vonatkozó Szakmajegyzék (ez váltotta fel a régi Országos Képzési Jegyzéket) tartalmazza. Ebben olvasható az aktuális tanévre vonatkozóan a különböző szakképesítések megszerzésének a módja, a képzések ideje, illetve az is, hogy milyen munkarendben lehet a képesítésekre járni (pl. nappali, levelező, esti). A jegyzékben található 2-3 éves szakképzések kizárólag a szakmai vizsgára készítik fel a tanulókat, ugyanis a közismeretekhez szükséges tudást középiskolai tanulmányaik során már el kellett tudniuk sajátítani.
Azok számára, akik iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között folytatják tanulmányaikat, ugyanúgy jár a diákigazolvány, mint az egyetemistáknak (és a felsőoktatási szakképzésben résztvevőknek), ösztöndíjakat szerezhetnek, duális szakmai képzéseken vehetnek részt, illetve ingyenes nyelvoktatást is kapnak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ingyenes képzések érettségi után: hogyan lehet rájuk jelentkezni?
Az első két szakma megszerzése az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül mindenkinek ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott hazai intézményekben. A jelenlegi szabályzás szerint tehát egy személy – életkortól függetlenül - két szakmát szerezhet meg ingyenesen.
Amennyiben valaki felnőttoktatás keretei között szeretne szakmát tanulni, a fent említett Szakképzési Centrumokkal kell felvennie a kapcsolatot. Jelentkezés előtt tekintsük át a Szakmajegyzéket és ellenőrizzünk, melyik szakképző intézményben, mikor indítják a számunkra megfelelő képzést (ezek a képzések már nem a közoktatáshoz tartoznak, egymástól eltérő időpontban indulnak és zárulnak le) és hogyan, milyen feltételekkel lehet ezeket teljesíteni.
Technikum és okleveles technikusképzés
Külön kategóriát képez a technikum, ami olyan középiskolát jelent, amely érettségit és szakmai végzettséget is biztosít, egyesítve a szakképzés és a gimnáziumi tanulmányok előnyeit (tehát nem érettségi utáni, külön szakképzésről van szó, hanem a gimnáziumi tanulmányokkal párhuzamosan zajló extra képesítésről). Ezek olyan 5 éves képzések, melyek érettségi vizsgával + szakmai vizsgával zárulnak.
A technikumot végzettek ugyanúgy jelentkezhetnek egyetemre, mint bárki más, sőt, többletpontokat is szerezhetnek végzettségükkel (a szakképzésben szerzett technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít). Emellett egyes - a technikumok és a felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott - programok keretei között végzett technikumok elvégzése esetén "okleveles technikus" címet is lehet szerezni.
Okleveles technikusképzést azok a technikumok indíthatnak, amelyek erre irányuló miniszteri engedéllyel rendelkeznek (itt a 2025-ben engedélyezett okleveles technikusképzések listája). Az adott egyetem meghatározott képzésére való jelentkezés esetén az okleveles technikusképzésben végzettek felvételi pontszáma - a szakmai vizsga eredményének függvényében - akár annak ötszörözésével is számítható, így elvégzésük gyakorlatilag egyenes utat jelent a felsőoktatásba, sőt, extra krediteket is biztosíthat.