Pénzcentrum • 2025. augusztus 4. 08:30
Magyarország jelentősen lemarad az Európai Unió országainak többségétől az egész életen át tartó tanulás területén. A 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2023-ban, ami csak a 21. helyre volt elég az EU 27 tagországa között - közölte a Népszava.
Az idei általános egyetemi felvételi eljárásban a jelentkezők negyede volt 30 év feletti, vagyis olyanok, akik munka mellett ülnek be az előadótermekbe a felvi.hu közleménye szerint. A 30 év feletti jelentkezők aránya nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, amikor a 27 éves vagy idősebb jelentkezők aránya összesen 31 százalék volt. A tavalyi évben a 27 éves vagy idősebb, sikeresen felvételizők aránya 28 százalék volt az összes felvett hallgatóhoz viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren folytattak tanulmányokat a hazai egyetemeken. Az Eurostudent elemzése alapján a magyarországi egyetemeken összességében 15,7 százalék volt a 30 éves vagy idősebb hallgatók aránya, többségük levelező, esti vagy távoktatási munkarendben tanult, és csak 3,3 százalékuk vett részt nappali képzéseken. A 2024/2025-ös tanévben 107 ezren tanultak nem nappali rendszerű munkarendben, ami 11 ezer fővel több, mint az előző tanévben.
Bár a felsőoktatásban valamelyest többen tanulnak munka mellett az egy évvel korábbihoz képest, a sikeres vizsgáig már kevesebben jutottak el. A nem nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgatók közül 14,8 ezren szereztek végzettséget 2024-ben, míg 2023-ban 19,2 ezren. A felnőttoktatásban érettségizők száma is csökkent: 2024-ben 6,1 ezer tanuló szerzett érettségit, szemben a 2023-as 8,2 ezerrel. Ugyanakkor a szakképzésben tavaly 10 ezerrel több szakmai vizsgát tettek le a felnőttoktatásban tanulók, mint az előző évben.
Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők körében különösen alacsony a tanulási hajlandóság: a KSH szerint 2024-ben majdnem 70 ezren éltek Magyarországon, akiknek általános iskolai végzettségük sem volt, a felnőttoktatás keretében pedig csak 744-en fejezték be sikeresen a 8. évfolyamot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egész életen át tartó tanulás tekintetében Magyarország jelentősen elmarad az EU átlagától. Míg hazánkban a 25-64 éves korosztály 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2023-ban, addig az uniós átlag 12,8 százalék volt. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (38,8 százalék), Bulgáriában pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék). A folyamatos tanulás azért is lenne fontos, mert a fejlett piacgazdaságokban a technológiai fejlődés szükségessé teszi a rendszeres továbbképzést és a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást.