Pénzcentrum • 2021. augusztus 29. 11:02
A szélessávú internetelérés elterjedtsége javította a digitális oktatás feltételrendszerét, a tanárok digitális kompetenciájának jelentős megerősítése azonban nem valósult meg. Ezt tárták fel az ÁSZ elemzői. Céljuk annak vizsgálata volt, hogy a digitális oktatás során miként érvényesült a gyermekek oktatáshoz való joga. Az elkészült elemzés rámutatott, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők rendelkezésre bocsátották saját digitális eszközeiket és internet elérhetőségüket, azonban az iskolák és a tanárok által követett gyakorlat, a diákok családi háttere, és a szülők kompetenciái jelentős különbségeket mutattak, amelyek az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét is befolyásolták.
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a művelődéshez a közművelődés biztosítása által. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a kötelező alapfokú, a mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással biztosítja.
A koronavírus-járvány kezelése a személyes kontaktusok minimalizálását követelte, ezért a hazai oktatási rendszer áttért a digitális oktatási munkarendre. A távoktatás bevezetésének fontos eredménye, hogy segítségével csökkenthető volt a tanulók és pedagógusok járványügyi kitettsége, csökkent a megfertőződés és a fertőzés továbbadásának veszélye, miközben az oktatás digitális formában tovább folytatódhatott. A digitális oktatásra való áttérés azonban komoly kihívást és feladatot jelentett az oktatási rendszer minden szereplőjének.
Az ÁSZ elemzői értékelték, hogy a kapcsolódó stratégiák, kiemelten a Digitális Oktatási Stratégia milyen célokat, célértékeket határozott meg, azok mennyire eredményesen valósultak meg, és ez mennyiben készítette fel az oktatási rendszert a digitális átállásra. A Digitális Oktatási Stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastruktúra és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, de a stratégiában megfogalmazott célok egy részéhez nem rendeltek célértékeket és eszközöket, a megvalósulást pedig nem követték nyomon – tárták fel a szakemberek.
A digitális oktatás eredményességének értékelésére számos felmérés született, ami a közszolgáltatás teljesítménymérése szempontjából fontos előrelépés – szögezik le az ÁSZ szakértői. A mérések azt mutatják, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők rendelkezésre bocsátották saját digitális eszközeiket és internetelérésüket.
Ennek köszönhetően a tanulók mintegy 95 százaléka vett részt az oktatás valamely digitális formájában, míg a tanulók 5 százaléka kimaradt a digitális oktatásból, ami számukra komoly veszélyeztető tényező. A tanulásra, tanításra, a pedagógusi felkészülésre fordított időszükséglet látványosan megnövekedett. Emellett a szülőkre jelentős teher hárult, ők vették át a gyermekek felügyeletének, napközbeni ellátásának, az oktatás támogatásának felelősségét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elemzők rámutatnak: a digitális oktatásra való áttérés láthatóvá tette, hogy a tanárok digitális felkészültsége eltérő, a digitális módszerek használata nem általános gyakorlat, illetve a digitális oktatásra felkészült diákok száma is alacsony. A digitális oktatásban való részvételt nehezítette, hogy a tanárok sokféle platformot használtak, így a tanulóknak akár fél tucat rendszert kellett megismerniük és használniuk párhuzamosan.
A távolléti oktatás elrendelését követő időszakra vonatkozóan az ÁSZ saját felmérés keretében vizsgálta a szülők tapasztalatait. Ennek eredményei alapján a vizsgált időszakban a tanuláshoz szükséges feltételek tízből kilenc megkérdezett család számára adottak voltak, ugyanakkor az órák megtartására számos alkalommal nem került sor, a számonkérés pedig nem minden esetben állt összhangban a pedagógusok által leadott tananyaggal. A diákok kétharmada a tantermi oktatáshoz képest több szülői segítséget igényelt a tanuláshoz.
Az elemzés által feldolgozott kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolabezárások következtében a diákokat tanulási veszteségek érték, mely veszteségek különösen a hátrányos helyzetű családokat érintették. A feltételek különbözőségei azonban nem eredményezhetik azt, hogy a gyermekek különböző színvonalon jussanak az oktatáshoz, az erről való gondoskodás a Magyar Állam közszolgálati feladata – világítanak rá az ÁSZ elemzői.