Pénzcentrum • 2017. szeptember 17. 11:00
Közel minden második szülő 50 ezer forint feletti összeget fordít gyermeke beiskolázására. A háztartások fele előre felkészül a szeptemberi kiadásokra, a megkérdezett családok ötöde kölcsönből fedezi a tanévkezdetet.
A szülők fele több mint 50 ezer forintot szán a beiskolázásra, míg 14 százalékuk 40-50 ezer, 15 százalékuk 30-40 ezer, 14 százalékuk 20-30 ezer forint közötti összegből gazdálkodik - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. több mint 500 ügyfele - elsősorban általános- és középiskolás gyermekkel rendelkező családok - körében végzett friss kutatásból. A válaszadók 7 százaléka kevesebb mint húszezer forintból oldja meg a beiskolázást. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a ruházat és az iskolai eszközök jelentik a legnagyobb kiadást ebben az időszakban.
Idén tovább bővült azoknak a diákoknak a köre, akik ingyenes kapnak tankönyvet: a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kellett erre költeniük, 17 százalékuk maximum 5 ezer forintot ad ki ilyesmire, és csupán 8 százalékuk fizet húszezer forint feletti összeget.
Az iskolakezdéssel járó költségek próba elé állítják a családok pénztárcáját: a felmérésben résztvevők 31 százaléka ebben az időszakban a havi bevételének 15-30 százalékát, míg minden negyedik válaszadó bevételének több, mint felét költi gyermekei beiskolázására. Ezt felismerve egyre több - az idén már minden második - szülő időben felkészült a tanévkezdéssel kapcsolatos többletkiadásokra, és előre félretette a szükséges összeget, miközben 2016-ban csak a válaszadók 41 százaléka vélekedett hasonlóan. A családok 12 százaléka családtagoktól kap anyagi segítséget, 19 százalékuk pedig pénzintézettől vesz fel kölcsönt erre a célra. A szülők 14 százaléka csak a legszükségesebb eszközöket vásárolja meg.
Nem csak a tanévkezdésnél, de az év során is felmerülnek nagyobb, iskolával kapcsolatos kiadások. A Provident kutatásában résztvevők szerint az osztálypénz, a gyermekek kirándulásának és étkeztetésének költsége jelentik a legnagyobb kiadást az év folyamán. A kötelező iskolai képzésen túl a megkérdezett szülők sportfoglalkozásokra, szakkörökre, nyelvtanfolyamokra, táborokra, illetve kulturális programokra költenek. A válaszadók 23 százaléka több mint 50 ezer forintot szán éves szinten fakultatív képzésekre és programokra.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A ballagási és szalagavatóval kapcsolatos kiadások tekintetében is előrelátóbbak lettek a magyar családok. Idén a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előre félreteszi a szükséges összeget, ami 10 százalékos növekményt jelent 2016-hoz képest. Ezekre a költségekre a háztartások 11 százaléka családtagtól, 9 százaléka pedig pénzintézettől kér segítséget.
A középiskolás gyermekeket nevelő szülők 69 százaléka tervezi, hogy gyermeke valamilyen felsőfokú intézményben tanul tovább majd. A résztvevők 14 százaléka előre félretette a szükséges összeget, 9 százalékuk pedig elegendő forrással rendelkezik a képzéssel járó kiadások biztosítására. A szülők ötöde úgy gondolja, külső segítséget kell majd igénybe venniük: 4 százalék családtagtól kér kölcsön, 8 százalék hitelintézethez fordul kölcsönért, 6százalék pedig a diákhitelt választaná. Minden tizedik fiatal előreláthatóan dolgozni fog az egyetem mellett.