Pénzcentrum • 2025. június 17. 10:31
Sok idős érdekel manapság, hogy vajon emelni fogják-e a nyugdíjkorhatárt Magyarországon? A válasz jelenleg egyértelműen nem – legalábbis rövid távon. Bár az uniós példák alapján sok ország már lépett vagy lépni készül ebbe az irányba, hazánkban demográfiai okokból egyelőre nincs napirenden az újabb korhatáremelés. Az igazi kérdések csak 2035 után merülhetnek fel, amikor a nagy létszámú Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása várható.
"Egyre többször érkezik olvasói kérdés – főleg férfiaktól –, hogy vajon lesz-e ismét nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon. Nem véletlen a férfiak érdeklődése: míg a nők a Nők40 program révén már korábban is nyugdíjba mehetnek, a férfiak számára jelenleg nincs hasonló lehetőség. Így nekik minden esetleges változás közvetlenül érintené a jövőbeli kilátásaikat." - kezdi szokásos heti hírlevelét a Nyugdíjguru.
Mint írja: a rövid válasz: egyelőre nem szükséges a korhatáremelés, és a szakértők szerint ennek demográfiai okai vannak. Magyarországon ugyanis a 65 éves korban várható további élettartam lényegesen alacsonyabb, mint az uniós átlag. Míg az EU-ban a férfiak 17,3, a nők 20,9 évre számíthatnak 65 éves koruk után, addig Magyarországon a férfiaknál ez az érték csupán 13,2, a nőknél 17,3 év.
Ez azt is jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan mindössze 13-14 évig, míg egy magyar nő 20-21 évig él nyugdíjasként. A nők ráadásul korábban vonulhatnak nyugdíjba, így náluk a tényleges nyugdíjban töltött idő még hosszabb. A férfiak emiatt gyakran érzik méltánytalannak a rendszert, sokan azzal érvelnek, hogy meg sem érik a 65 éves kort. A statisztika azonban cáfolja ezt: a férfiak 73%-a, a nők 87%-a megéli a nyugdíjkorhatárt.
A korhatáremelés célja egyébként sosem önmagában a megtakarítás, hanem az, hogy az emberek hosszabb ideig fizessenek nyugdíjjárulékot, és rövidebb ideig legyenek eltartottak a rendszerben. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága világszerte ezen az egyensúlyon múlik.
A valódi nyomás a nyugdíjrendszerre várhatóan csak 2035 után jelentkezik majd, amikor az 1973–1977 között született, népes Ratkó-unoka generáció nyugdíjba vonulása várható. Ennek következtében öt év alatt mintegy 400 ezer fővel nőhet a nyugdíjasok száma Magyarországon. Ekkor már újra előtérbe kerülhet a korhatáremelés kérdése is.
Az európai trendek is egyértelműek: azokban az országokban, ahol a nyugdíjkorhatár még nem érte el a 65 évet – például Ausztria, Horvátország, Lengyelország vagy Románia esetében –, már tervezik az emelést. A 27 uniós tagállamból 13 ország már be is vezette azt a modellt, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz igazítják. Ilyen például Svédország, Hollandia vagy Dánia.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hollandiában például már 2025-től automatikusan igazítják a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz: minden 12 hónapos emelkedés nyolc hónappal tolja ki a nyugdíjkorhatárt. Svédországban pedig rugalmas rendszer működik: 64 és 70 éves kor között lehet igényelni a nyugdíjat, a végső összeg pedig az életjáradék-számítás függvénye.
Magyarországon ugyan 2010 óta 62 évről 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár, de ez már most is magasabb, mint 11 uniós országban, így nincs égető szükség újabb emelésre. Ráadásul az elmúlt másfél évtizedben a korhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, tehát a rendszer egyelőre időt nyert.
Az Európai Unió Magyarország számára is javasolja a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését, de a kormány által korábban ígért nyugdíjreform jelenleg nincs napirenden. Így a következő években nem várható korhatáremelés – hacsak nem történik jelentős fordulat a demográfiai vagy gazdasági kilátásokban.
Mindeközben a férfiak idő előtti halálozása továbbra is probléma: ennek csökkentése elsősorban életmódbeli kérdés. Szakértők szerint a stresszkezelés, az egészségesebb táplálkozás, a kevesebb alkoholfogyasztás, a rendszeres mozgás és a társas kapcsolatok fenntartása lehet a kulcs. Ezek nélkül nemcsak a nyugdíjas évek hossza, de minősége is kérdéses marad.