Pénzcentrum • 2023. október 3. 10:32
Már a héten megjelenhet a nyugdíjemelési korrekcióról szóló kormányrendelet - közölte a NyugdíjGuru. A döntés mindenesetre már megszületett: novemberben 3,1%-kal emelik visszamenőlegesen a nyugdíjakat. Novemberben már az emelt összeget folyósítják a nyugdíjban, illetve további kéttucatnyi hasonló ellátásban részesülőknek, emellett visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára (január - október), illetve a 13. havi nyugdíjra eső emelési különbözetet egyösszegben megkapják a jogosultak.
A novemberi nyugdíjemelési korrekció annak jár, aki januárban részesült a 15%-os nyugdíjemelésben - emelte ki. A januári 15%-os és a novemberi 3,1%-os nyugdíjemelés együttesen 18,5%-os inflációt ellensúlyoz. (Az emelések mértékét össze kell szorozni: 1,15 x 1,031 = 1,185)
A saját részére járó emelést mindenki könnyen kiszámíthatja:
- novemberi (és majd a decemberi) nyugdíj összege: októberi nyugdíj összege x 1,031
- az egyösszegű emelési különbözet összege: (októberi nyugdíj összege x 0,031) x 11
Egyszerűen követhető példával: ha az októberi nyugdíj összege 100.000 Ft, akkor
- a novemberi nyugdíj összege 100.000 x 1,031 = 103.100 Ft,
- az egyösszegű különbözet pedig (100.000 x 0,031) x 11 = 34.100 Ft.
A legközelebbi emelés 2024. január 1-jétől 6%-os lesz (hacsak nem módosítják addig a 2024-es költségvetési törvényt, mert az abban szereplő inflációs előrejelzés szerint kell emelni a nyugdíjakat). Az idei nyugdíjkassza 5554,6 milliárd forint, ezt nyilván emeli a pótlólagos nyugdíjkorrekció 190 milliárd forintos ráfordítása.(A 2024. évi nyugdíjkassza a jelenlegi terv alapján 6019 milliárd forint.)
Két tételt külön figyelemmel érdemes követni Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami eddig 418 milliárd forintba került idén, ám a 3,1%-os emelési korrekcióval ezt az összeget meg kell majd emelni 431 milliárd forintra. A jövő évi 13. havi nyugdíjra 449 milliárd forint van tervezve, ezt valószínűleg növelni kell 457 milliárd forintra (hiszen a januári 6%-os várható emeléssel kalkulálva a 431 milliárd forint 457 milliárdra emelkedik).
A másik nagyon jelentős tétel a nők kedvezményes nyugdíja, amely idén eddig 441 milliárd forintba került, és természetesen ez az összeg is a 3,1%-os korrekció révén emelkedik, 455 milliárd forintra. Jövőre erre a tételre 467 milliárd forintot terveztek, de ezt is emelni kell legalább a 3,1%-os korrekcióval növelt decemberi záróértékhez képest végrehajtandó 6%-os emeléssel, 482 milliárd forintra.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Így pusztán ez a két elem 457 + 482 = 939 milliárd forintba kerül a jövő évi költségvetésnek, azonban nincs olyan dedikált járulékfedezet, vagy szociális hozzájárulási adó fedezet, ami kimondottan ezeket a juttatásokat fedezné, így a fedezetet a költségvetés egyéb bevételei terhére kell biztosítani:
- a 13. havi nyugdíjat teljes egészében,
- a nők kedvezményes nyugdíját pedig azon részében, amely a korhatár előtti ellátás igénybevétele révén fedezet nélküli plusz terhelést jelent a költségvetésnek.
(Nemzetközi viszonylatban változatlanul egyedülálló a nők kedvezményes nyugdíja, hiszen ez olyan korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás. A világon minden más nyugdíjrendszerben, ha valaki korhatár előtt nyugdíjba vonul, akkor annyiszor átlagosan évi 5%-os levonással terhelik meg a nyugdíját, ahány évvel a korhatára betöltése előtt vette azt igénybe.)
Magyarországon idén lassulhat a relatív elszegényedés folyamata a nyugdíjasok körében.
Ennek oka, hogy idén a nyugdíjas infláció éves mértéke (18,5%) feltehetően meghaladja a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedési ütemét (idén egyelőre 15%). 2014-től minden évben nagyobb ütemben nőtt az átlagkereset, mint az infláció, ezért a nyugdíjak relatív elértéktelenedése folyamatos volt. A frissen megállapított nyugdíjak a valorizációs eljárás következtében ugyanis képesek követni a keresetek növekedését, ám ezt követően évről-évre kisebb mértékben nőtt egy nyugdíj, mint ahogyan a nettó átlagkereset nőtt, ezért automatikusan elindult az említett relatív elszegényedési folyamat.
A kormányzat által 2025-re vállalt nyugdíjreform Farkas András reményei szerint a nyugdíjemelés gondjainak megoldására is kiterjed majd. A jelenlegi ütemterv szerint 2025. március 31-én hatályba kell léptetni az új nyugdíjreformot.