Odacsap a nyugdíjpénztáraknak az MNB: mostantól nincsenek rejtett költségek

Pénzcentrum2019. október 8. 10:27

A Magyar Nemzeti Bank októberi ajánlásában kiterjeszti a teljes költségmutatót a pénztárakra is, azaz azoknak előre meg kell mondaniuk, hogy a megtakarítási összeg arányában mekkora lesz a költsége az ügyfélnek. Az átlagos TKM az MNB szerint 0,89-2,28 között alakul majd, és akár 30 évre előre is kiszámolható.

A nyugdíjpénztári megtakarításoknál szép hozamot láthatunk, a költség oldalon azonban érhetnek minket meglepetések - hangzott el az MNB sajtótájékoztatóján. A jegybank fontosnak tartja, hogy az egyes pénzügyi termékek összehasonlíthatóak legyenek, ezért terjesztik ki a teljes költségmutatót a pénztárakra - mondta el Nagy Koppány, az MNB Felügyelet igazgatója.

A TKM a szerződésre vetített összes költséget tartalmazza, valamint előretekintően elemzi a költségeket a pénztárakra vonatkozóan. Azaz azt is bemutatja, hogy előretekintően 10-20 évre milyen költségekkel számolhatnak. Az MNB minden évben kiszámolja, hogy mekkora volt a valós költségterhelés, és a meglévő vagyonra tekintve látható, hogy a különféle díjak 0,3-0,5 százalék körül voltak, és ezek jelentősen csökkentek az elmúlt években. A korrigált díjterhelési mutató megmutatta, hogy a költség csökkent, hanem a vagyon nőtt, és ezáltal pontosan megállapítható, hogy a költségek harmadával csökkentek az elmúlt 15 évben, tavalyhoz képest is tizedével.

Most a TKM-nek köszönhetően a biztosítási szektorral is összeköthető lesz a pénztári szektor. A TKM nagyban hasonlít a THM mutatóra: azt mutatja meg, hogy mekkora hozamot kell elérnem, hogy ne veszítsek a pénzemen. Ha például a TKM 2 százalék, akkor legalább ekkora hozamot kell elérnem. Közben az európai szabályozás is előrehaladt ebben a tekintetben, az ott bevezetett mutató jelentősen hasonlít a magyarhoz.

A díjterhelési és a teljes költségmutató között az a különbség, hogy a TKM előremutató: előzetesen megmutatja, hogy a befektetett összeghez képest mekkora lesz a költség. Jelentős újítás, hogy a pénztári szektorban 10-20 és 30 évre is számolnak, a biztosítási szektorban csak az első kettő jellemző. A pénztári szektorban jellemzőbb ugyanis a 25 éves bentmaradás, azaz legtöbben 40 éves korukban kezdik meg a megtakarítást. Nagy Koppány hozzáteszi: érdemes minél korábban belépni a megtakarításba. A TKM egyébként hosszabb megtakarítási időre alacsonyabbak, így érdemes minél hamarabb elkezdeni a megtakarítást.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az MNB célja a pénzügyi tudatosság növelése, a piaci verseny serkentése, és Nagy Koppány reméli, hogy a biztosítási szektort is inspirálni fogja. Az MNB az előzetes kalkulációja alapján az átlagos TKM-et 0,53-2,28 százalék közé saccolja. Ez alacsonyabb a biztosítási szektorban alkalmazott 0,89-5,69 százalékos átlagnál.

A pénztárakkal már lefolytatták a konzultációt. A fő kérdés az volt, hogy miért nem rendelettel szabályoz az MNB, hanem ajánlással. A jegybank ezzel kapcsolatban azt várja, hogy a pénztárak önkéntesen fogják ezt alkalmazni. A kisebb pénztárak az arányosságot kérték számon: az MNB ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy számukra ez inkább javasolt, mint elvárt. Az MNB tervei szerint a pénztárak 2020. februárjáig küldik meg az általuk kiszámolt TKM-et.

Címkék:
mnb, nyugdij, bank, nyesz, tbsz, felügyelet, pénztár,