Portfolio • 2015. július 28. 20:30
Évi kétszázmilliárd forintra lenne szükség, ha a jelenleg aláírásgyűjtés alatt álló, férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjazásról szóló népszavazás eredménye ezt megköveteli. A finanszírozásra nincsenek egyszerű megoldások, azonban muszáj megoldást találni, mert sem a nyugdíjkassza, sem pedig a költségvetés hiánya nem borulhat fel.
Felpörögtek az események a szakszervezetek által indított, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásról szóló népszavazás körül. A referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtése már elkezdődött, és a szakszervezet vezetői egy csapásra már meg is találták a plusz kiadás fedezetét.
A férfiak korai nyugdíjba vonulásának lehetősége ugyanis - amennyiben a nép is úgy dönt - nem kevés pénzbe kerül. Korábbi számításaink szerint 200 milliárd forintot is elérheti már az első évben ez a kiadási tétel.
De ki fizeti?
Adódik a kérdés: ki fogja fizetni ezt a 200 milliárd forintot, ha a program a népszavazást követő január elsején már életbe is lép, hogy az ne borítsa fel a nyugdíjkasszát és ezzel a költségvetés hiányát?
Több lehetőség is adódik ebben az esetben:
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- Nem a nyugdíjkassza egyensúlyát oldja meg a kormány, hanem a költségvetés egyensúlyának felborulását akadályozza meg. Ennek egyik lehetősége, hogy általános adóemeléssel finanszírozza a plusz kiadásokat, vagyis a teljes adófizetői kör finanszíroz egy olyan intézkedést, ami bizonyos réteget hoz előnybe, évről-évre.
- A másik költségvetési opció logikusan a tartós (vagyis minden évben hatással járó) kiadás oldali lefaragás, vagyis nem fűnyíróelvszerű intézkedéssorozat. Az esetlegesen reformintézkedésnek is nevezhető lépések azonban azonnal nem tudnák kompenzálni a többletkiadásokat.
- A nyugdíjkassza egyensúlyának megbomlását igyekszik a kormány megakadályozni, első körben a bevételek emelésével, vagyis a szociális hozzájárulási adó, járulékok emelésével. Ennek a munkaerőköltségre és a vállalatok munkaerőkeresletére gyakorolt hatását nem is szükséges részletezni.
- A nyugdíjkasszán belüli másik opció a kifizetések leszorítása olyan szintre, hogy a jelenlegi keretbe beleférjen ez a 200 milliárd forintra becsült kiadási tétel. Itt értelemszerűen a havi nyugdíjellátások csökkenésére kell gondolni.
- Az ötödik forgatókönyv (melynek nagyon alacsony a valószínűsége), hogy a kormány nem kompenzálja a többletkiadást, vagyis ennyivel emelkedik a költségvetés hiánya. Jövőre ez hozzávetőlegesen 2,7%-ra tornászná fel a 2%-ra kitűzött költségvetési deficitet.
Íme a szám!
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megnyilvánulása, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszából (miszerint egy ilyen intézkedéssel a nyugdíjasok jövedelme is csökkenhet) arra következtetünk, hogy a kormány a nyugdíjkifizetések visszavágásával kezelné a helyzetet. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2014. decemberi adatai alapján a következőkből indulunk ki megközelítő számításainkban:
- Tavaly az állam 2,182 millió személynek utalt ki összeget nyugellátás címen.
- Átlagosan havonta 111 630 forintot.
- Éves szinten ez 2922 milliárd forintnak felel meg.