Pénzcentrum • 2019. december 11. 18:28
Az elmúlt negyedévben mért visszaesés után kis mértékben újra emelkedett a magyar lakosság fizetőképességi indexe.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató negyedik alkalommal jelenteti meg a magyar háztartások pénzügyi helyzetét mérő Intrum fizetőképességi indexet (IFI). Az index egyetlen számba sűrítve mutatja a lakosság anyagi biztonságának alakulását, amelybe belekalkulálják többek között a jövedelmek alakulását, a hitelállományt, a megtakarítások értékét és a megélhetési költségeket. A mérőszám az idei harmadik negyedévben enyhén emelkedett, jelenlegi értéke 53,3, ami magasabb, mint az előző negyedéves 50,8 pontos érték. Vagyis negyedéves viszonylatban javult a családok fizetőképessége, igaz, már elmarad az idei első negyedéves értéktől, a rekordot jelentő 59,5 ponttól.
Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója szerint az elmúlt időszakban leginkább az emelkedő bérek és más jövedelmek javították a lakosság fizetőképességét. "A jövedelmek emelkedése kockázatot is hordoz magában, amennyiben az emberek az új forrásokat nem az eddigi adósságaik kiváltására használják, hanem új hitelek felvételéhez" - mondta. "A növekvő bevételek miatt jelentősen javult a háztartások hitelképessége, ami az emelkedő hitelállományban is látható. Utóbbi azonban már negatívan befolyásolja a fizetőképességet."
Azok a fránya lakásárak
A hitelállomány növekedése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyre több ember adósodik el. Az elmúlt évben a hitelesek száma nem változott jelentősen, csak a kölcsönök együttes összege, és még mindkét mutató messze elmarad a 2008-as válság előtti szinttől. A lakossági hitelállomány növekedése nagyrészt visszavezethető a lakásárak emelkedésére: a növekvő árak miatt az emberek nagyobb összegű lakáshiteleket kell, hogy felvegyenek, ha ingatlant szeretnének vásárolni.
"Egyelőre még nem beszélhetünk a lakosság vészes eladósodásáról. Bár a hitelállomány emelkedett, csökkent azoknak az úgynevezett nemteljesítő kölcsönöknek az aránya, amelyeket a hitelfelvevő nem tud törleszteni. Ez részben a hitelezés szigorúbb szabályozásának köszönhető, így az újonnan felvett hitelek jóval hosszabb távon fixált kamatozásúak, mint a korábbiak, ami mérsékli a háztartások kamatkockázatát" - tette hozzá a szakértő.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A lakásárak alakulását idén közelebbről is megvizsgálták az Intrum indexet összeállító szakértők, hiszen ez a tényező szintén jelentősen befolyásolta a lakosság fizetőképességét. Az egyik legmegbízhatóbb lakásár-mutató, az MNB reál lakásárindex értéke 2014 óta folyamatosan emelkedik, évente mintegy 12,5 százalékkal nőttek az átlagos lakásárak ebben az időszakban. Bár a növekvő lakásárak problémát jelentenek azoknak, akik éppen költöznének vagy ingatlanba fektetnének, ők a közelmúltban nagy összegű hitelek felvételére kényszerülhettek. Általánosságban azonban a fizetőképességet inkább pozitív irányba befolyásolja az áremelkedés. A magasabb ingatlanárak miatt nő a lakástulajdonlók vagyona, a lakásukat drágábban tudják értékesíteni, és az értékesebb lakás a hitelképességet is javítja.
A lakásárindex emelkedése azonban szintén nem tart örökké: az elmúlt hónapokban már Budapesten és sok vidéki városban is megállt a lakásárak növekedése. Ez már előre jelzi a következő néhány év várható gazdasági trendjeit. Ha megvizsgáljuk korábbi évek lakosság fizetőképességi indexe és a GDP összefüggéseit, ez alapján a következő néhány éveben a magyar gazdaság kis mértékű lassulására számíthatunk. Ez idővel a jövedelmek stagnálását vagy csökkenését is eredményezheti, így a lakosság fizetőképességét is negatívan befolyásolja majd. Mindez azt is eredményezheti, hogy a jövőben lakáshitelt is rosszabb feltételekkel vehetünk fel.