Pénzcentrum • 2023. augusztus 23. 17:01
Jelentősen nőtt az állampapírok iránti kereslet: a bővülés nem csak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplők esetén is. 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forint betéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte.
A lakossági folyószámlákon található több mint 7 ezer milliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonosoknak. Éppen ezért egy négy elemből álló intézkedéscsomagot vezettek be, amelytől azt várják, hogy hatására csökkennek az állam kamatkiadásai és javul az önfinanszírozási képessége, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.
A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.
- A lakossági szereplőket érintően a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják.
- Emellett az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írtak elő.
- Az intézményi szereplőknél lehetőséget biztosítanak a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.
- Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, az intézkedések hatására a banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba valamint az állampapírok felé áramlottak.
A befektetési alapok esetén előírt szabályok módosításával jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően 2023. július végére a DKJ idei évi többletkibocsátása elérte a 280 milliárd forintot. A befektetési alapok egyetlen hónap alatt, júniusban közel 320 milliárd forinttal növelték az állampapír-állományukat.
Eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, aminek eredőjeként kijelenthetjük, hogy az önfinanszírozás erősödött. Az intézkedések bevezetése előtt a legjelentősebb befektetési alap kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részaránya – a magas betétállomány miatt - mindössze 45 százalék körül alakult, ez az arány döntően a jelentős állampapír vásárlásoknak köszönhetően 60 százalék közelébe emelkedett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelentős állampapír-portfólió bővülés nem csak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplők esetén is. 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forint betéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte. Emellett az utolsó „szochomentes” hónapban jelentősen, több mint 325 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát is.
Összességében elmondható, hogy az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében