Reichenberger Dániel • 2023. június 1. 16:04
Már egy kisebb profit is jelentősen csökkenhet az új rendelet után, amely a befektetésekre vetett ki egy újabb adót - ezt mondta egy, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő. Azt is mondták, hogy a kormánynak valószínűleg nem volt célja a kis-és nagybefektetők állampapír felé való "küldése". Ennél is fontosabb azonban, hogy a kisbefektetőknek jelenleg pénzük sincs - se a megadóztatott befektetési formákra, se az állampapírokra.
13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok kamatjövedelme után kell megfizetni. Az újfajta teherről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg szerda este - lapunk is beszámolt róla.
Kiket érint az új adó?
A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet értelmében a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével.
- A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.
- A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
- A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
- A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalép
- A hatályos jogszabály értelmében a kamatjövedelmek után kamatadót kell fizetni, melynek mértéke 16 százalék. Hosszabb távú befektetésekkel mérsékelhetjük az adó mértékét, több befektetési forma esetén 3 év után 10, míg 5 év után 0 százalékos kamatadót kell fizetnünk. A most bejelentett adó nem váltja ki a korábbit, hanem amellett jelent majd újabb terhet.
Nem lesz nagy felfordulás
Nem várja a befektetési piac átrendeződését Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte a nagybefektetőknél persze elképzelhető, hogy másfelé nézelődnek majd, de a "kis halaknál" eleve nincs is annyi pénz, amennyit befektetésbe tennének.
Nem várok nagy átrendeződést. Egyrészt a nagybefektetők eddig is betették a legjobb lehetőségekbe a pénzüket, amitől szerint ez a 13%-os szocho-támogatás sem riasztja majd el őket, még akkor sem, ha a profitjuk a rendelet életbe lépésével várhatóan csökkenni fog. A kisbefektetési piacon pedig most azt látom, hogy akinek van is pénze a megélheti költségeken felül, az egyszerűen fel fogja élni, a lakosság pedig eddig is sikeresen ment az állampapírok felé - vagyis szerintem nincs arról szó, hogy ez lett volna a fő cél a rendelettel, saját maguktól is megteszik az emberek
- fogalmazott az elemző.
Némileg máshogy gondolja Palkó István, a Portfolio vezető elemzője. Szerinte csak folytatódik a kormány stratégiája, és valóban nagyobb lesz a befektetés a volumene az állampapírokban - de azt nem várja, hogy komoly hozzáadott értéket képvisel majd a költségvetésben.
Az államnak már talán egy évtizede az a tudatos stratégiája, hogy belső forrásra helyezze az államadósság finanszírozását, vagyis minél nagyobb arányban a lakosság és a hazai bankok kezében legyenek a magyar állampapírok. Ennek egy újabb felvonása az, hogy az egyéb megtakarításokra vonatkozó szocho bevezetésével újabb motivációt adnak állampapír-vásárlásra a lakosságnak. A szocho bevezetésének a költségvetési hatása szerintem nem lesz túl magas. Nem egy válsághelyzet kezelése, hanem a megtakarítások szerkezetének az átalakítása a kormány célja: azt akarja, hogy az állampapír legyen az első számú választása a háztartásoknak, amikor megtakarításról gondolkodnak, és efelé a cél felé a statisztikák alapján egyébként jó úton halad a kormány
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- fogalmazott Palkó István.
De kit érint?
Megkérdeztük azt is, pontosan kiket és hogyan fog érinteni a változtatás. Palkó István szerint már egy százezer forint alatti profitnál is jelentps csökkenésre kell számítani.
Azokat érinti a változtatás, akik az eddig is kamatadóval terhelt befektetéseket választották, leginkább a bankbetéteket, a befektetési alapokat és a rövid távú megtakarítási jellegű biztosításokat. Az ő várható hozamuk a 15%-os kamatadó mellett még egy 13%-os szochóval is alacsonyabb lesz, így például aki eddig 85 ezer forintot nyert egy befektetésen, az ezután 72 ezer forintot nyerhet csak ugyanolyan bruttó hozam mellett
- mondta kérdésünkre a Portfolio vezető elemzője. Azt is tisztába tette, hogy az állampapírok talán nem lesznek örökké a magyarok első számú választásai, ha befektetésekről van szó - de ehhez kamatcsökkentés kell majd.
Ha a lakosság állampapírokat vesz, az arra ösztönözheti egy idő után az államot, hogy csökkentse a kamatokat, legalábbis az infláció fölött felszámított kamatfelárat, mint ahogy ezekben a napokban az új sorozatú inflációkövető állampapír, a PMÁP esetében is látjuk. Ha ez megtörténik, akkor ismét veszíthetnek majd vonzerejükből az állampapírok, egyensúlyvesztésre a lakosság esetében nem számítok.