Pénzcentrum • 2021. október 28. 17:26
A harminc év alatti, leginkább a Z generációhoz sorolható fiatalok számára a legfontosabb a felnőtt lakosságon belül, hogy legyen valamilyen megtakarításuk – derül ki egy friss kutatásából. A többség a váratlan kiadásokra spórol. Az okostelefonnal rendelkező felnőttek közel kétharmada legalább heti rendszerességgel beszélget családtagjaival a pénzügyekről. Ami a legfiatalabbak pénzügyeit illeti: a zsebpénz pénzügyi edukációs szerepét illetően megoszlik a válaszadók véleménye.
Nagyobb hangsúlyt kapnak a Z generációhoz tartozó fiatalok mindennapjaiban a pénzügyek, mint az idősebb felnőtteknél – állapítható meg abból a kutatásból, amelyet a CIB Bank készíttetett a Takarékossági Világnap kapcsán. A megkérdezett, 18-59 éves felnőttek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással. A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval erősebb a megtakarítások iránti igény: náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el, miközben az X és Y generáció tagjainál 48, a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot.
A felnőtt lakosság megtakarításait leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja. A többség elsősorban azért szeretne megtakarításokkal rendelkezni, hogy váratlan kiadásait tudja fedezni – ezt a válaszadók 55 százaléka említette. A jövőben tervezett nagyobb kiadások finanszírozása a válaszadók 53 százalékánál cél.
Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik nem szoktak félretenni, további 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan szeretne, de jelenleg nem tud megtakarítani.
Gyakran téma a pénz
A megkérdezettek 65 százaléka legalább heti rendszerességgel beszélget a pénzről. A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire gyakran és milyen összefüggésben beszélnek pénzügyeikről. 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször is előfordul ilyen alkalom. A nők és a fiatalabbak (20-39 évesek) gyakrabban vesznek részt ilyen beszélgetésekben otthon, mint az idősebbek: a 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente beszélők aránya.
A megkérdezettek közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő a pénz témája a beszélgetések során. A pénzzel kapcsolatos otthoni beszélgetések fő témája a pénz megfelelő beosztása (ezt a válaszadók 61 százaléka említette), a pénz elköltése (47 százalék) és a lehetséges megtakarítások (46 százalék).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kell-e a zsebpénz?
Mennyire járul hozzá a gyermekek pénzügyi neveléséhez a zsebpénz intézménye? A kutatás szerint megosztottság tapasztalható ebben a kérdésben, a megkérdezettek fele valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy a zsebpénz a gyermek pénzügyi nevelésének egyik legfontosabb eszköze, ám az állítással teljesen azonosulni tudók aránya csak 15 százalékot ért el. Leginkább az 50 év feletti generáció az, amelynek véleménye szerint egyértelműen fontos szerep jut a zsebpénznek ezen a téren. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százaléka) érdeklődne egy olyan megoldás iránt, aminek keretében elektronikusan lehetne kezelni a zsebpénzt.
A gyermekkel rendelkezők 52 százalékának van olyan életkorban, illetve élethelyzetben lévő gyermeke, amikor (a válaszadó saját megítélése szerint) járna neki zsebpénz. Ebben a csoportban a szülők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezt biztosítja a gyermekének. Itt viszont még mindig a készpénz a meghatározó forma, hiszen mindössze 35 százalékot tesz ki az elektronikus formákat igénybe vevők aránya. Az érintett szülők 74 százaléka megbeszéli gyermekével, hogy mire költheti a zsebpénzét, 28 százalék pedig azt is meghatározza, hogy mire költse el.