Zsoldos Ákos • 2019. április 10. 15:28
Hamarosan érkezik a kiemelkedő fix hozamokat garantáló állampapír, a Nemzeti Kötvény. A befektetés kamatai valóban magasak lesznek, de ha az infláció tovább emelkedik, már egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Annak jártunk utána, hogy tényleg jobb-e az új kötvény a korábbiaknál. Azt is megmutatjuk, hogy érdemes-e meglévő állampapírunkat leváltani az új kötvényre.
Nyáron érkezik az új államkötvény, a Nemzeti Kötvény. Az új befektetési forma olyan magas hozamokat ígér, amellyel első ránézésre semmi nem tud versenyezni. Gyakran olvassuk azóta, hogy a befektetés annyira kedvező, hogy a kormány nem csak a bankbetéteknek ad hatalmas pofont, de a befektetési alapkezelőket is kiherélheti. Mivel azonban fix kamatozású állampapírról van szó, egy elszálló infláció mellett már egyáltalán nem biztos, hogy jobban járunk a Nemzeti Kötvénnyel (NK), mint az eddig is az egyik legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapírral. Nézzük is meg, hogy tényleg annyira hiperszuper-e a befektetés.
Tegyük fel, hogy 500 ezer forint befektetésünk van, amely nyáron lesz aktuális. Június elsején érkezik a kötvény, nagyon kedvező kamatokkal:
- Az első félévben 3,5, az év végén 4 százalékos kamatot fizet
- A második évben 4,5 százalék a kamat
- A harmadikban 5
- A negyedikben 5,5
- A hatodikban 6 százalék.
Így tehát a jelenlegi hozamkörnyezetben magasnak számító 6 százalékos kamatot csak az ötödik év végén fizet (a Portfolio korábbi számításai szerint a teljes befektetési táv alatt 4,95 százalékos az átlaghozam, ami szintén nagyon magas). Nagy előnye lehet, hogy a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP) szemben kamatos kamattal fizethet. A PMÁP egy változó kamatozású papír, amelynek reálhozama évi 1,7 százalék 5 éves távra - azaz ennyit fizet infláción túl. De melyikbe tegyük a pénzünket a kettő közül? Egyértelmű a kérdés?
A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célt lőtt be. Ez nekünk azért fontos most, mert a PMÁP inflációkövető papír, azaz minden esetben garantál nekünk 1,7 százalékos éves reálhozamot. Ha az infláció marad ekkora, akkor a fix kamatozású NK az első évben 0,5, az utolsó évben azonban már 3 százalékos reálhozamot hoz.
Persze ebben benne van egy jóadag szezonalitás, és az éves infláció várhatóan ennél alacsonyabb lesz, gyakorlatilag alig van esély arra, hogy a következő években is 3 százalék maradjon. Természetesen a jövőt nehéz kiszámítani, mi azonban most megnézünk két reális forgatókönyvet. Először nézzük meg, hogy alakul a PMÁP hozama, ha az infláció az MNB által elvárt mértékben alakul, és mi történik akkor, ha szépen lassan 4 százalékra kúszik, és azon stabilizálódik:
Mivel úgy számolunk, hogy júniusban vásárolja meg példaalanyunk a PMÁP-ot, kamatadóval már nem kell számolnia. Azt feltételezzük továbbá, hogy az év végén kifizetett kamatot újrabefekteti. Ez azért jelentős, mert a PMÁP nem kamatos kamattal kamatozik, ezért az év végén kifizetett kamatból újra kell vásárolnunk PMÁP-ot, ám az ezen jóváírt kamat már jóval kevesebb, mintha az eleve kamatozott összegre íródna jóvá évente. Látható, hogy 4 százalékos infláció mellett a hozam is jóval magasabb, mint ahogy a kamat is eléri az 5,7 százalékot. Most nézzük meg, hogy miképp teljesítene a Nemzeti Kötvény azonos feltételek mellett. Ismét kiemeljük - ennek hozama egyáltalán nem függ az inflációtól:
Ahogy az látható, az infláció mértéke egyáltalán nincs hatással a befektetésre. Ennek megvannak a kockázatai, hiszen egy 6 százalék fölé szaladó inflációnál bizony már negatív lenne a reálhozamunk (ilyen infláció viszont meglehetősen valószínűtlen rövid távon). Nézzük is meg, hogyan teljesít a két papír egymáshoz viszonyítva:
Meglepő, de ha az infláció már a mostaninál 1 százalékkal többre, 4 százalékra hízik, már jobban megéri PMÁP-ot vásárolni. Azaz az új papír egyáltalán nem annyira hiperszuper. Emlékezzünk, az utolsó maginflációs (azaz szezonális hatásoktól megtisztított, adószűrt) adat 3,8 százalék volt. Értelemszerűen 4 százalékos inflációs szint felett mégjobban megéri PMÁP-ot vásárolni (hogy különböző inflációs szintek mellett hogyan alakul a két kötvény hozama, a Portfolio ebben a cikkében számolta ki).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Felvet tehát egy fontos kérdést a Nemzeti Kötvény bevezetése, amelybe a kormányzat vélhetően gőzerővel tereli majd be a lakosságot: mekkora inflációval is számol a kormányzat, ha valójában ezzel a lépéssel magát is bebiztosítja az áremelkedéssel szemben? Hiszen ha a lakosság kezében levő államadósságot a PMÁP-on keresztül egyre nagyobb mértékben kell törlesztenie, azt megérezné a büdzsé is. Könnyen lehet, hogy már ők is az infláció emelkedését vették alapul, amikor megalkották az új, számukra biztonságosabb és egyben jól eladható kötvényt.
Ha már van PMÁP-om, érdemes váltani?
Érdekes kérdés, hogy aki tavaly bevásárolt PMÁP-ból, annak érdemes-e azt NK-ra cserélnie? Elvégeztünk egy gyors számítást. Azt feltételeztük, hogy az 500 ezer forintos PMÁP-befektetés épp az NK kibocsátásakor fizet kamatot. Ekkor a befektető kiszáll a befektetésből 1 százalékos büntetőkamat mellett, és a megszerzett pénzt egyből befekteti NK-ba. De nézzük sorba:
Fent a PMÁP hozamának alakulása látható 3 és 4 százalékos feltételezett infláció mellett. Mivel tavalyi kibocsátásról van szó, számolnunk kell a kamatadóval is (ennek mértéke 15 százalék). A magasabb infláció természetesen ebben az esetben is magasabb nominál hozamokat eredményez. De érdemes-e bevásárolni NK-ból? Nézzük meg 3 százalékos infláció mellett.
A Nemzeti Kötvény hozama és kamata természetesen nem változik, azzal viszont számolni kell, hogy ha összességében mindenképp egy öt éves befektetés a célunk, és ebből már egy eltelt, akkor az első év utáni váltáskor az NK-t csak 4 évre vásároljuk meg, azaz a legmagasabb hozamunk nem 6, hanem 5,5 százalék lesz. A váltáskor kifizetjük az 1 százalék büntetőkamatot és a kamatadót, amit azután a fennmaradó részre már nem kell fizetnünk. A hozamunk a második évben alacsonyabb lesz, mint az elsőben, de a kamatos kamat és az egyre növekvő kamatláb miatt egyre meredekebben nő a hozamunk is. Nézzük most meg, hogy jól jártunk-e a váltással.
Igen, sokkal jobban jártunk. Akkor azonban, ha az infláció elszaladna 4 százalékra, a váltás előnye már nem akkora. Értelemszerűen nagyobb infláció mellett pedig már nem érné meg. Mivel azonban jelenleg a 3 és 4 százalék közeli infláció a reális, akkor érdemes váltani, ha a befektetésből legfeljebb egy év telt el - és nem valószínűsítünk 4 százaléknál magasabb áremelkedést.