Pénzcentrum • 2018. február 1. 13:06
Egyre többet hallani a béren kívüli juttatásokról.
A cégek és a dolgozók is egyre tudatosabban veszik számba lehetőségeiket ennek kapcsán. Érdemes élni a lehetőségeinkkel, kihasználni minden előnyt és például azt is figyelembe venni, hogy idén változtak a szabályok így idén a béren kívüli keretből a pénztári megoldások segítségével könnyedén előre lehet lépni az öngondoskodás területén - mondta a Pénzcentrum.hu-nak adott interjújában Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. Beszélt arról is, hogy miként lehet összegyűjteni havi 10-20 ezer forintos megtakarítással 40 millió forintot a nyugdíjas évekig, valamint egy javaslatról, amely, ha életbe lép, akkor jelentős anyagi többletet jelentene a munkavállalóknak, aminek egyetlen - könnyen vállalható - feltétele van, a takarékoskodás.
Nem csak a mindennapi kiadásokban jelenthetnek segítséget a béren kívüli juttatások, hanem például az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulás segítségével a takarékoskodásban is nagy segítséget adhatnak. Idén a korábbinál jóval kedvezőbb adókulcs vonatkozik a pénztári juttatásokra, ez milyen hatással lehet az öngondoskodási, azon belül a pénztári piacra?
Örömteli változással kezdődött a 2018-as év, mivel a béren kívüli juttatásokon belül az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulás utáni adóterhelés közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent. Emiatt érdemes a munkavállalóknak átnézniük a számukra elérhető cafeteriaelemeket és akár a munkáltatóval egyeztetve belevágni a pénztári takarékoskodásba, ha pedig valaki él ezzel az öngondoskodási formával, akkor növelni a befizetéseiket. Az alacsonyabb adó mellett a tagok befizetéseit a munkáltatók felső korlát nélkül olcsón kiegészíthetik. Arról nem beszélve, hogy az alacsonyabb adóterheléssel adható hozzájárulás több - akár a munkavállalókat, akár a munkáltatókat - érintő égető problémára is megoldást nyújthat,.
Pontosabban? Nézzük először a munkavállalókat! Esetleg számokban!
Az önkéntes nyugdíjpénztári takarékoskodással megalapozható az időskori anyagi biztonság, ez pedig egyéni szinten a nyugodt mindennapok megteremtése, társadalmi szinten pedig az elöregedő társadalomból adódó nyugdíjprobléma szempontjából lényeges. Az előrejelzések alapján egyre több nyugdíjas jut majd egy-egy munkavállalóra és ezért a szakértők szerint a jövő nyugdíjasai öngondoskodás nélkül az aktív éveikben megszokotthoz képest jelentős életszínvonal-csökkenéssel számolhatnak idősebb korukra. A nyugdíjpénztári megtakarítással ez kiküszöbölhető. Az egyéni számlákon így felhalmozott összeggel az érintettek egyszerűen kiegészíthetik majdani nyugdíjukat, tehetnek az általuk elvárt életszínvonal megtartásáért. Az ÖPOSZ elemzése szerint a számok nyelvén ez azt is jelentheti, hogy, aki időben, például már pályakezdőként megkezdi a takarékoskodást egy önkéntes nyugdíjpénztárban, annak a 20 százalékos állami támogatás, hozamok és a kamatos kamat hatására már havi tíz-húszezer forintos befizetés mellett is akár 40 millió forintja is összegyűlhet számláján, mire nyugdíjba vonul.
De nem csak a nyugdíjra lehet készülni. Az egészség- és önsegélyező pénztárak a mindenki által ismert patikai, vagy orvosi költségek fedezete mellett a lakosság által első helyre sorolt megtakarítási célokra megoldást kínálnak. Az meg - különösen a mai kamatkörnyezetben - további egyedülálló előnyt jelenthet, hogy ha egészségpénztári megtakarításunkat 2 évre lekötjük, úgy további 10 százalékos adókedvezményben részesülhetünk. Egyre többen ismerik fel ezeket a kihagyhatatlan előnyöket, miért is mondanánk minderről le, ha jár nekünk.
Tehát havi tíz-húsz ezer forint már nagyon szép nyugdíj-kiegészítést jelenthet, emellett érdemes egészségpénztárban is spórolni. Sokaknak azonban nincs ennyi pénze havonta, ebben segíthetnek a munkáltatók?
Igen, és a felméréseinkből világos, hogy erre nagyon nagy is a dolgozói igény. A munkavállalók nagy része szeretne takarékoskodni mind a nyugdíjas korára, mind egészségének megőrzésére, hétköznapi céljainak megvalósítására. Mindez egyszerű az önkéntes pénztárakkal, hiszen ezek a nyugdíj mellett az egészséggel kapcsolatos azonnali, vagy úgynevezett önsegélyező célokra (pl. lakáshitel törlesztés, gyereknevelés, iskoláztatás, idősgondozás) megoldást biztosítanak, de persze mindehhez előbb gyűjteni kell. Ebben segíthetnek hatékonyan a munkáltatók azzal, hogy a béren kívüli juttatásként hozzájárulást biztosítanak a munkavállalók pénztári tagságához. Ezzel el is indíthatják, illetve támogathatják a kollégáikat az öngondoskodás útján. Mindez a munkáltatónak többszörösen is az érdeke. Már régen nem csak egyfajta - egyébként hatékony - brandépítő jelleggel segítik az előtakarékosságot a cégek. Egyre inkább azt látom, hogy a munkáltatói társadalmi felelősségvállalást is türközi a juttatási politika. Megismertetni a beosztottakkal az öngondoskodást, pénzügyi tudatosságot, egy előre gondoló magatartásformát ugyanis ezt jelenti. Felelős gondolkodást, hiszen saját cégük mellett a náluk dolgozó emberekért és egyben az ország jövőjéért is felelősséget vállalnak ezáltal.
Nem titok az sem, hogy a jelenlegi feszített munkaerő-piaci helyzetben kulcsfontosságú a toborzás és a munkavállalók megtartása, ebben pedig a béren kívüli juttatásoknak, ezen keresztül a pénztári hozzájárulásoknak is szerepe van. Az ÖPOSZ felmérése szerint a megkérdezett cégek 61 százaléka nyilatkozott így, a multinacionális és nagy cégek és szervezetek pedig 74 százalékos arányban mondták ezt.
Milyen lépéseket tervez az ÖPOSZ a pénztári megtakarítások növelése, az öngondoskodás ösztönzése érdekében?
Egyrészt bízunk abban, hogy a már említett adócsökkentés miatt az idén a korábbinál is több munkáltató ad majd hozzájárulást a munkavállalók pénztári megtakarításához és emiatt nem csak a meglevő tagság vagyona gyarapodhat, de akár új tagok is megjelennek majd a pénztári szektorban. Másrészt az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval kidolgozott egy teljesen új javaslatot, amely további adókedvezményt jelentene a jövőjükre félretevő tagok számára, amennyiben az érintettek a munkáltatói pénztári juttatás mellett rendszeresen egyéni befizetésekkel is gyarapítják önkéntes pénztári megtakarításukat. A javaslat lényege, hogy amennyiben a munkavállaló is részt vállal saját megtakarításának növelésében, akkor munkáltatótól kapott pénztári hozzájárulás után is adókedvezményben részesüljön. Bár még csak javaslatról van szó, reméljük, hogy a döntéshozók is megfelelőnek tartják ezt a konstrukciót, amely még több munkavállaló számára adna lehetőséget és egyben motivációt a pénztári megoldásokkal történő öngondoskodásra.
(x)