Pénzcentrum • 2017. november 29. 16:57
Lezárult végre Komár László hagyatéki ügye. Csaknem öt évig húzódott a pereskedés, a napokban azonban pont került az ügy végére. Az is kiderült, mekkora vagyont hagyott hátra az énekes.
Már öt éve eltemették Komár Lászlót, de csak most sikerült megegyezniük a családtagoknak az énekes örökségéről. Eddig azért nem indulhatott meg Komár hagyatéki ügye, mert az énekes előző felesége két pert is indított az özvegy ellen, és mindkettő a hagyatékot érintette. Az egyikben a közösnek vélt ingóságok tulajdonjogának megállapítását indítványozta, a másikban pedig megtámadta Komár dél-budai házának adásvételét, de mindkét pert elveszítette - írja a Blikk.
Azóta Komár második házasságából született fia és negyedik frigyéből született lánya képviselője megegyezett az énekes özvegyével, így a hagyatéki eljárás nemcsak megindult, hanem már le is zárult. Bár a 2012. október 17-én rákbetegségben elhunyt táncdalénekes érvényes végrendeletben kérte feleségét, hogy dalainak viselje gondját, az özvegy eddig emlékkoncertet sem szervezhetett, illetve hagyhatott jóvá, arról nem is beszélve, hogy a jogdíjak közben halmozódtak.
- mondta a Blikknek Komár László özvegye, Krisztina, aki a felhalmozódott jogdíjból 8-9 millió forintot kaphatott. Összesen mintegy 17-18 millió forintos összegről ment a vita.
A hagyatéki eljárások gyakran elhúzódnak, és ennek az a legfőbb oka, hogy az örökösök csak hónapokkal az örökhagyó halála után kezdenek el érdemben foglalkozni a hagyatéki ügyekkel. Emellett sokan tévesen azt gondolják, hogy a hatóságok dolga az örökség felkutatása, holott ez nem így van.
A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása - azaz, hogy ki örököl az elhunyt után - nem pedig a hagyaték teljes körű feltárása. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadójának és a közjegyzőnek sem dolga az elhunyt vagyona után nyomozni. Nem néznek be az örökhagyó széfjébe, és nem ellenőrzik, hány autó áll a garázsban. Azt sem tudják felkutatni, hogy van-e a fiók mélyén lapuló olyan végrendelet, amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
- mondta a Pénzcentrumnak Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának helyettes vezetője. Hozzátette, azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak, hiszen az is a hagyaték részét képezi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha az örökösök nem tudnak arról, hogy milyen megtakarításai voltak az elhunytnak, jó esély van rá, hogy előbb-utóbb tudomást szereznek róla, mert ezekről a bankok gyakran küldenek értesítőket. Akkor sincsen gond, ha később derül fény valamilyen vagyontárgyra, mert ennek rendezésére szolgál a póthagyatéki eljárás. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, vagy száll automatikusan az államra, de csak később - a póthagyatéki eljárás lefolytatása után - fognak tudni hozzájutni az örökösök.
Összességében tehát jó, ha minél előbb elkezdenek foglalkozni az örökösök a hagyatékkal, és alaposan utánajárnak, milyen tartozásai, megtakarításai és vagyontárgyai voltak az örökhagyónak. Normális esetben amúgy egy hagyatéki eljárás három hónap alatt lezajlik.
Címlapkép: MTI/Soós László