Pénzcentrum • 2017. február 10. 14:01
Moliére - A fösvény című darab főszereplőjét alakítja jelenleg Haumann Péter. A Nemzet Színésze ennek apropóján árulta el, mit is gondol valójában a piszkos anyagiakról.
A fösvény egy zsugori és zsarnok családfőről szól - őt alakítja most a Magyar Színház előadásában Haumann Péter, akit korábban a Nemzet Színésze címmel is kitüntettek. A színész szerint szörnyű, hogy a pénz képes tönkretenni családokat, barátságokat, sőt még szerelmeket is.
- mondta el a színész a Best magazinnak.
A pénz boldoggá tesz?
Haumann Péter szerint Moliére egy zseni, hiszen az 1600-ban íródott műve még a mai napig nagyon is aktuális. Az, hogy a pénz boldogít vagy sem, nehéz eldönteni, a témáról ugyanis közgazdászok is évtizedek óta vitatkoznak.
Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa. Korábban olvasóinkat is megkérdeztük, mit gondolnak a témáról.
A közel 10 ezer szavazóból 1 347-en gondolták azt, hogy a pénz önmagában is boldoggá tesz. A legtöbben, összesen 7 826-an azonban azt válaszolták, hogy a pénztől önmagában nem leszünk boldogok, ám az abból megvásárolható javak igenis boldoggá tehetnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mit mond a szakember?
Richard Easterlin még 1974-ben azzal a meglepő állítással állt elő, hogy a gazdasági teljesítmény, a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A kutató azt mondta, nincs szoros összefüggés aközött, hogy a gazdagabbak jobban is érzik magukat, vagyis hiába növekszik az anyagi javakban mérhető jólétünk, nem leszünk szükségszerűen boldogok. Ez az Easterlin-paradoxon.
A közgazdász állítása akkor forradalminak tűnt, mert megdőlni látszott a fogyasztói társadalom alapvetése, mely szerint a nemzetek gazdaságának és polgárai jólétének növekedésével automatikusan növekszik a szubjektív jóllétük is. Ez a szubjektív boldogság tudományos megnevezése (nem keverendő össze a jóléttel), és azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan értékelik saját életüket: ha valaki kielégítőnek találja az életét és több pozitív érzelmet él meg, mint negatívat, akkor magas szubjektív jóléttel rendelkezik, azaz boldog.
Címlapkép forrása: MTVA Fotó: Zih Zsolt