Pénzcentrum • 2017. február 10. 14:01
Moliére - A fösvény című darab főszereplőjét alakítja jelenleg Haumann Péter. A Nemzet Színésze ennek apropóján árulta el, mit is gondol valójában a piszkos anyagiakról.
A fösvény egy zsugori és zsarnok családfőről szól - őt alakítja most a Magyar Színház előadásában Haumann Péter, akit korábban a Nemzet Színésze címmel is kitüntettek. A színész szerint szörnyű, hogy a pénz képes tönkretenni családokat, barátságokat, sőt még szerelmeket is.
- mondta el a színész a Best magazinnak.
A pénz boldoggá tesz?
Haumann Péter szerint Moliére egy zseni, hiszen az 1600-ban íródott műve még a mai napig nagyon is aktuális. Az, hogy a pénz boldogít vagy sem, nehéz eldönteni, a témáról ugyanis közgazdászok is évtizedek óta vitatkoznak.
Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa. Korábban olvasóinkat is megkérdeztük, mit gondolnak a témáról.
A közel 10 ezer szavazóból 1 347-en gondolták azt, hogy a pénz önmagában is boldoggá tesz. A legtöbben, összesen 7 826-an azonban azt válaszolták, hogy a pénztől önmagában nem leszünk boldogok, ám az abból megvásárolható javak igenis boldoggá tehetnek.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mit mond a szakember?
Richard Easterlin még 1974-ben azzal a meglepő állítással állt elő, hogy a gazdasági teljesítmény, a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A kutató azt mondta, nincs szoros összefüggés aközött, hogy a gazdagabbak jobban is érzik magukat, vagyis hiába növekszik az anyagi javakban mérhető jólétünk, nem leszünk szükségszerűen boldogok. Ez az Easterlin-paradoxon.
A közgazdász állítása akkor forradalminak tűnt, mert megdőlni látszott a fogyasztói társadalom alapvetése, mely szerint a nemzetek gazdaságának és polgárai jólétének növekedésével automatikusan növekszik a szubjektív jóllétük is. Ez a szubjektív boldogság tudományos megnevezése (nem keverendő össze a jóléttel), és azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan értékelik saját életüket: ha valaki kielégítőnek találja az életét és több pozitív érzelmet él meg, mint negatívat, akkor magas szubjektív jóléttel rendelkezik, azaz boldog.
Címlapkép forrása: MTVA Fotó: Zih Zsolt