Pénzcentrum • 2016. október 13. 05:32
Az utóbbi években több száz bankfiókot zártak be Magyarországon, ami elsősorban a falvakban lakóknak lehetett rossz hír, azonban a csökkenésnek is megvannak az oka, a digitális bankolás nagy fejlődésen ment keresztül. Az e-bankingtól azonban sokan ódzkodnak, így megkérdeztük a Jegybankot, hogy mi biztosítja az új technológiák biztonságát.
Az elmúlt tíz évben hullámzó volt a bankfiókok száma Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Míg 2006-ban növekedésnek indult a szektor és ez a kirendeltségek számában is megmutatkozott, a bővülés egészen 2009-ig töretlen volt. 2010-ben már csökkenés volt megfigyelhető a fiókok számában, mégis, 2011-ben érte el a csúcsot a kirendeltségek száma,
Ezután viszont meredeken csökkenni kezdett a kirendeltségek száma, 2016 júniusában
volt Magyarországon, ami több mint 20 százalékos csökkenés a 2011-es csúcshoz képest.
Miért csökkent a fiókszám?
A kirendeltségek számának csökkenésének az egyik teljesen érthető oka a 2008-ban kirobbant válság. Persze ennek tükrében furcsán hathat, hogy egy ideig tovább növekedett a fiókszám. Ezután fordulat volt megfigyelhető, a digitalizáció útjára léptek a pénzintézetek, ennek köszönhetően pedig kevesebb fiókra lett szükség. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Bankszövetséget is, akik kérdésünkre Kovács Levente, a bankszövetség főtitkárának nyilatkozatával válaszoltak:
Ez alapján látható, hogy a bankok egyértelműen a digitális technológiák felé mozdultak el, viszont ez a jövőben problémákat is okozhat a szövetség szerint. Megfelelő jogszabályi háttérre van ugyanis szükség ahhoz, hogy az e-technológián alapuló fejlesztésekkel ne lehessen az ügyfelek pénzét ellopni. Azt egyébként érdemes megemlíteni, hogy a magyar bankoknak nincs közös digitális stratégiájuk a bankszövetség szerint.
Biztonságban van a pénzünk a bankban?
Megkérdeztük az MNB-t is, hogy milyen iránymutatást adnak a digitális átállással kapcsolatban az általuk felügyelt bankoknak. Válaszukban kiemelték, hogy
Az e-bankolás viszont felgyorsítja a pénzmozgást, így a pénzintézetek hatékonysága növekszik. Ez érhető egyébként tetten a hazai átutalási rendszer fejlesztésén is, néhány éve még egy napot is várhattunk, hogy a nekünk átutalt pénz megérkezzen, míg manapság már pár órán belül megérkezik a pénz. Az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra viszont van iránymutatása a Jegybanknak, amelynek két fő célja van:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- A pénzintézetek netes szolgáltatásainak üzemeltetésével és
- Az alkalmazások fejlesztési és biztonsági kérdésével kapcsolatosan ad útmutatást.
Ezzel elsősorban a netbankok, mobilbankok biztonságát segíti elő az MNB, de az ügyfelek tájékoztatása is fontos pontot képvisel a dokumentumban. Lényeges pont, hogy az ügyféladatok hozzáférhetőségét hogyan kell letiltani harmadik fél számára, ez ugyanis a netes bankolás legfontosabb biztonsági kérdése.
Mennyire elterjedt a netbank?
Az MNB adatai alapján a netbankos (és mobilbankos) elérés terndszerűen növekszik hazánkban. 2010 végén a folyószámlák 62 százalékához volt internetes elérés csatolva. Ez folyamatos növekedést mutatott 2015. tavaszáig, amikor stagnálás állt be 80 százalékos szint környékén. Idén viszont lassú csökkenésnek indult az elérés, de még mindig 80 százalék körüli. Ha ezt összevetjük a fiókok számával, akkor azt láthatjuk, hogy a netbankolás elterjedésével párhuzamosan zártak be egyre több fiókot,
Annak fényében, hogy ennyire magas a netbankos használat, különösen érdekes, hogy a Magyar Bankszövetségnek nincs erre vonatkozó stratégiája és az ügyet a bankok saját maguk oldják meg. Az MNB, mint felügyeleti szerv vesz részt, így érthető, hogy a bankok stratégiájába nem akar beleszólni, ugyanakkor a közelmúltban több esetben is valamivel több szerepet vállaltak az egyszerű felügyeletnél, így nem lenne meglepő, ha hamarosan ebben a kérdésben is a kezükbe vennék a gyeplőt. Ennek ellenére, ahogy korábban említettük, egyelőre
Címlapkép: Fortepan/Jurányi Attila, 1905