Pénzcentrum • 2016. augusztus 24. 05:24
Három, a hazai készpénzforgalmat, és természetesen a lakosság fizetési szokásait jelentősen befolyásoló pletykának jártunk utána. Cikkünk végén Te is szavazhatsz, hogy kellenek, avagy kellenének-e ezek az érmék, illetve bankjegyek.
Múlt héten megjelent cikkünkben számoltunk be arról, hogy már csak év végéig fizethetünk a 2015 előtt gyártott húszezresekkel, illetve
Ezúttal viszont három, a hazai készpénzforgalmat, és természetesen a lakosság fizetési szokásait jelentősen befolyásoló, na és a sajtóban rendre felbukkanó pletykának jártunk utána. Jelesen annak, hogy
- kivonják-e a forgalomból az 5 forintos érmét?
- érmére cserélik-e az 500 forintos bankjegyet?
- bevezetik-e az 50 ezer forintos bankjegyet?
Milliárdok mennek el évente
Mielőtt azonban alaposabban is górcső alá vennénk a szóbeszédet, nézzük, mit mutatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készpénzforgalmi, illetve készpénzgyártási statisztikái.
Az MNB éves jelentése szerint a forgalomban lévő készpénzállomány értéke a tavalyi év végén 4305 milliárd forint volt, amely 15 százalékos, 569 milliárd forintos bővülést jelent az előző évhez képest. A készpénzállomány növekedése valószínűsíthetően arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évben - a csökkenő inflációs környezettel párhuzamosan - mérséklődtek a betéti kamatok, így a készpénztartással összefüggő kamatveszteség tovább csökkent, de a kiskereskedelmi forgalom bővülése is pozitívan hathatott a készpénzkeresletre.
A forgalomban lévő állomány mennyiségének növekedéséhez egyébként a 20 ezer forintos címlet 10 százalékos, a 10 ezres 28 százalékos, az 5 ezer forintos 5 százalékos, a 2 ezres címlet 4 százalékos, az ezres 6 százalékos, míg az 500-as 4 százalékos bővüléssel járult hozzá.
Mindez persze nem volt olcsó mulatság: az MNB készpénzgyártatással összefüggő ráfordításai 2015-ben bruttó 10,9 milliárd forintot tettek ki. Az előző évekhez viszonyított növekedés elsősorban az új, fejlesztett bankjegyekkel összefüggő magasabb gyártási igényre vezethető vissza.
Na de nézzük, van-e alapja az érméket, illetve a bankjegyeket érintő pletykáknak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lesz az 5 forintosokkal?
Az 5 forintos bevonásáról szóló pletyka alapját az adja, hogy egyre több magyar nem tud mit kezdeni az 5 forintos érmékkel; vásárlóértéke ugyanis önmagában már aligha van, a boltosok viszont előszeretettel adnak vissza belőle - enyhe túlzással - akár 50 forintnyit is.
Így többnyire csak a pénztárcákat nehezíti az apró, de sok családnál már otthon is a fiók mélyén kallódnak, vagy jobb esetben egy befőttes üvegben várnak a beváltásra. Sőt, kiskereskedőktől származó információink szerint
Valahogy úgy, ahogy néhány évvel ezelőtt volt az 1 és 2 forintosokkal, míg a Jegybank meg nem elégelte a helyzetet és ki nem vonta legkisebb érméinket a forgalomból. Akkor arra hivatkoztak, hogy a döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményez, a jókora lemorzsolódási arány mellett ugyanis az előállítási költség is rendkívül magas volt.
Az MNB-től származó friss információink szerint ez azonban nem áll fenn az 5 forintos érméinknél. Annak ellenére sem, hogy a Jegybank tapasztalatai szerint az érmék esetében a forgalombővülés mellett, a bankjegyekhez képest kis értékük miatt, számolni kell "kicsapódással" is, mivel ezeket a lakosság gyűjtögetheti, vagy éppen a hazautazó turisták zsebében maradva nem kerülnek elköltésre, visszaváltásra.
Az MNB tájékoztatása szerint ennek oka elsősorban az, hogy ezek a címletek a készpénzforgalomban játszott fizetési szerepükön túl vagyonfelhalmozási funkciót is betöltenek. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy éppen ebből a szempontból akár kontraproduktív is lehetne egy estleges bevezetés, hiszen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben egy nagyobb címlet még inkább a párnaciha felé terelhetné a háztartásokat. Ez viszont öngondoskodási szempontból, legalábbis a biztonságosnak tekinthető konstrukciók oldaláról nézve, meglehetősen súlyos következményekkel járna.