Pénzcentrum • 2026. június 3. 16:15
A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak nyerteseket, hanem súlyos veszteseket is kitermel, akiknek a túlnyomó többsége ráadásul nem az Egyesült Államokban él. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora arra figyelmeztet, hogy a fejlett és a fejlődő világ közötti szakadék drámai mértékben mélyülhet a technológia térnyerésével - írta a The Guardian.
A San Francisco-i Bay Area jelenleg a mesterséges intelligencia körüli láz epicentruma, ahol a csúcsprogramozók dollármilliókat érő juttatási csomagokat kapnak egy-egy munkahelyváltásért, a sikeres startupokhoz korán csatlakozó fiatal mérnökök pedig már harmincöt éves koruk előtt a visszavonulást fontolgatják. Ezt a fellendülést ugyanakkor komoly szorongás is kíséri, hiszen a Szilícium-völgyben az az uralkodó nézet, hogy aki nem bizonyul győztesnek a technológiai versenyben a következő öt-tíz évben, annak hosszú távon már csak a feltétel nélküli alapjövedelem nyújthat védőhálót.
A szilícium-völgyi elit feltűnő vakfoltja, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése által leginkább veszélyeztetett tömegek nem az Egyesült Államokban élnek. Miközben a dél-koreai Samsung és az SK Hynix az AI-fejlesztésekhez szükséges memóriachipek iránti keresletnek köszönhetően ezermilliárd dolláros óriássá nőtt, a holland ASML pedig szinte monopolhelyzetet élvez a csúcstechnológiás félvezető-litográfiai berendezések piacán, Európa egésze meglehetősen kevés sikertörténetet tud felmutatni, Afrika és Latin-Amerika kilátásai pedig ennél is borúsabbak.
Azok az országok, amelyek nem képesek bekapcsolódni az AI-alapú gazdaságba, a jelenlegi század legjelentősebb technológiai átalakulásának veszteseivé válhatnak.
- írja a cikk.
Megfelelő profit és növekvő adóbevételek hiányában ezek az államok képtelenek lesznek tompítani a tömeges munkahelyvesztés okozta társadalmi és gazdasági sokkot. Az afrikai vállalatok indulási hátránya óriási, hiszen a kontinensen még mindig több százmillió ember él áramellátás nélkül, ami a mesterséges intelligencia alkalmazásának legalapvetőbb feltétele lenne. Latin-Amerika eközben az alacsony megtakarítási ráták és a visszatérő adósságválságok történelmi öröksége miatt képtelen előteremteni a szükséges beruházások forrásait.
Bizonyos afrikai és latin-amerikai országok, mint például Chile, Peru, Mexikó vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság, profitálhatnak abból, hogy a mesterséges intelligencia infrastruktúrája hatalmas mennyiségű ásványkincset igényel. Különösen a réz, a ritkaföldfémek, a lítium, a kobalt, a gallium és a germánium iránti kereslet ugorhat meg, bár a természeti erőforrások bősége a történelem során legalább annyiszor bizonyult átoknak, mint áldásnak a fejlődő gazdaságok számára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
India helyzete különösen sebezhető, mivel a mesterséges intelligencia éppen azokat a középszintű szellemi munkaköröket váltja ki, amelyekre az ország hatalmas szolgáltatás-kiszervezési szektora épül. Bár India bővelkedik kreatív és műszaki tehetségekben, ezt a potenciált eddig nem sikerült megfelelően belföldön kamatoztatnia, a legkiválóbb szakemberek ugyanis jellemzően Kaliforniába vándorolnak ki.
Kína ugyan már most is AI-nagyhatalomnak számít, de még ott is csak most kezdenek szembesülni a technológia okozta munkanélküliség társadalmi következményeivel. Mindeközben az Egyesült Államok a maga gazdasági dinamizmusa ellenére sem tűnik felkészültnek a munkaerőpiaci sokk kezelésére, így a keletkező profit szűk elitnél történő koncentrációja tovább mélyítheti a meglévő társadalmi törésvonalakat.
Rogoff figyelmeztetése szerint a mesterséges intelligencia globális szinten azzal fenyeget, hogy tovább mélyíti a szakadékot a technológiai fejlődés nyertesei és vesztesei között, így miközben a gazdag országok learatják a technológia előnyeit, a fejlődő világban élő milliárdok még reménytelenebbül lemaradhatnak.