Pénzcentrum • 2025. augusztus 26. 08:27
A szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa 2026-tól újabb 1 százalékponttal, 13%-ról 12%-ra csökkenhet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint. A tíz év alatt összesen 15 százalékpontos mérséklés elsősorban a munkaadókat segíti a béremelések finanszírozásában, miközben jelentős bevételkiesést okoz a társadalombiztosítási alapoknak, ami fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
A kormány újabb adócsökkentést fontolgat a munkáltatók terheinek enyhítésére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint 2026-tól a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa 13%-ról 12%-ra mérséklődhet. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által felvetett intézkedés célja, hogy megkönnyítse a vállalatok számára a jövő évi 13%-os minimálbér-emelés finanszírozását - írja a Portfolio.
A tervezett adócsökkentés illeszkedik a kormány hosszú távú stratégiájába. A szocho kulcsa 2016-ban még 27% volt, azóta fokozatosan csökkent a jelenlegi 13%-ra. Ha megvalósul az újabb mérséklés, akkor tíz év alatt összesen 15 százalékpontos adócsökkentésben részesülnek a vállalatok.
Nagy Márton szerint az 1 százalékpontos csökkentés legalább évi 200 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, ami "nem egyszerű menet", ezért további tárgyalásokat igényel. A 2026-os költségvetési törvény jelenleg 3617 milliárd forintos szocho-bevétellel számol, így az 1 százalékpontos csökkentés bruttó értelemben körülbelül 278 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.
A munkáltatók számára a szocho-csökkentés csak részben kompenzálja a béremelések terheit. A 2015-től 2025-ig tartó időszakban a minimálbér évente átlagosan 10,7%-kal (összesen 2,8-szorosára), a garantált bérminimum pedig évente átlagosan 11,1%-kal (összesen 2,9-szeresére) emelkedett. Ehhez képest az eddigi 14 százalékpontos szocho-csökkentés csak részleges ellensúlyt jelent.
A szociális hozzájárulási adóból származó bevételeket a társadalombiztosítási alapok között osztják fel. A 2025-ös költségvetési törvény szerint a szocho 86,96%-át a Nyugdíjbiztosítási Alap, 13,04%-át az Egészségbiztosítási Alap kapja. Korábban az Egészségbiztosítási Alap részesedése magasabb volt.
A társadalombiztosítási alapok jellemzően hiánnyal működnek, amelynek kimutatása függ az adóbevételek elosztásától. 2023-ról 2024-re például a Nyugdíjbiztosítási Alap kiegészítő forrásigénye jelentősen csökkent, míg az Egészségbiztosítási Alapé megnőtt, elsősorban a szocho-bevételek átcsoportosítása miatt.
A TB-alapok másik jelentős bevételi forrása a társadalombiztosítási járulék, amelyből idén 8,1% a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül, 54% nyugdíjra, 37,9% pedig egészségügyi kiadásokra fordítódik. Azonban a szocho és a TB-járulékok együttesen sem fedezik teljesen a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat.
2024-ben a szocho- és járulékbevételek 7623 milliárd forintot tettek ki, míg a társadalombiztosítási alapok kiadásai 10 756 milliárd forintra rúgtak. A különbözetet részben költségvetési támogatás pótolja: a Nyugdíjbiztosítási Alap 511 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap 1891 milliárd forint közvetlen támogatást kapott a központi költségvetésből. Ennek köszönhetően a TB-alapok együttes hiánya 2632 milliárd forint helyett 230 milliárd forintra mérséklődött.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyenleget javítják olyan tételek is, mint a népegészségügyi termékadó (tavaly körülbelül 54 milliárd forint), de az utóbbi öt évben így is évi 200-700 milliárd forint közötti hiányok keletkeztek a TB-alapokban. Idén várhatóan novemberi nyugdíjkorrekció is lesz, amely Nagy Márton szerint 105 milliárd forintba kerül.
A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közzétett tanulmánya részletesen elemezte a nyugdíjfinanszírozást érintő reformokat, köztük a fokozatos nyugdíjkorhatár-emelést, a korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségek szigorítását, a Nők40 bevezetését és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását. Az MNB szerint ezek az intézkedések együttesen 2060-ig csökkentették a nyugdíjrendszer hiányát, és 2035-ig egyensúly közelében tarthatják a nyugdíjcélú bevételeket és kiadásokat.
A valóság azonban eltér az előrejelzésektől: a nyugdíjrendszer egyenlege továbbra is negatív, részben a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése miatt. 2023-ban a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya a GDP mintegy 2%-át tette ki, az Egészségbiztosítási Alappal együtt pedig 3,6%-os GDP-arányos hiány mutatkozott.
A 2026-os szocho-csökkentés tovább távolítaná a rendszert az egyensúlytól. A tervezett bruttó 278 milliárd forintos adócsökkentés miatt a költségvetés szocho-bevételei a 2025-öshöz képest nominálisan is csökkenhetnek, annak ellenére, hogy az általános béremelkedés normál esetben növelné a bérarányos bevételeket.
Úgy tűnik, a kormány a társadalombiztosítási alapok egyenlegének rovására tervez adót csökkenteni, ami nehezen visszafordítható lépés lenne. A magyar bérfelzárkózás állami támogatása érdekében így feláldozhat valamit a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságából.
Kutatás az Otthon Start hitelről
Az Otthon Start bevezetésével kapcsolatos fogyasztói attitűdöket és várakozásokat a Bankmonitor és a Pénzcentrum közös felmérésben vizsgálja - kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a kutatásban: a felmérés célja feltérképezni, kik terveznek hitelfelvételt, milyen feltételeket tartanak a legfontosabbnak, és hogyan alakítja a program a vásárlási döntéseket.