Erős jelentés érkezett a magyar munkaerőpiacról: erre kevesen számítottak volna pár évvel ezelőtt

Pénzcentrum2024. április 10. 04:00

Noha az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a foglalkoztatottsági rátánk jelentősen nőtt, addig a foglalkoztatottsági szintünk változása nem volt egyenletes a GKI Gazdaságkutató Zrt. kimutatása szerint.

Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8 százalék volt, ami 2022-re 74,4 százalékra emelkedett. Ez egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57 százalékon állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.

Mind az EU-ban, mind a V4-es országokban bezuhant a foglalkoztatási ráta 2008-2010 között, majd az évtized közepétől folyamatosan javult az uniós foglalkoztatási szint. A visegrádi országok összességében nagyon jól teljesítettek a mutató tekintetében: 2022-re mind a négy állam megelőzte az EU-s átlagot.

A foglalkoztatási ráta a 30-54 éves kor közöttiek körében 87-90 százalék. Az 55-59 közöttieknél 82,3 százalék (itt már érvényesül a Nők40 program hatása), majd a 60-64 évesek esetében az arány 54,8 százalékra esik (főleg a nyugdíjba vonulás miatt). A 24 év alattiak rátája (20-24 évesek: 48,7 százalék, 15-19 évesek: 5,6 százalék) alacsony, de ennek oka a közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel.

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21 százalékos bővülést jelent. A növekmény nagy részét a diplomások teszik ki (+687 ezer fő), de jelentősen nőtt az érettségizettek száma is (+339 ezer fő). Eközben a foglalkoztatottak közt csökkent a szakmunkások (-101 ezer fő), illetve csak általános iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően a segéd- és betanított munkások száma (-103 ezer fő).

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A 2010-től 2023-ig tartó időszakban a dolgozók száma 32 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban, s 116 ezerrel az építőiparban. A feldolgozóiparban 2010-2018 között 227 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, majd 2018-2023 közt 51 ezerrel csökkent. A legnagyobb bővülés a szolgáltatószektorban történt: itt ma 539 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben.

Továbbá a kormányzat csökkentette a munkát terhelő adókat, támogatta a közmunkaprogramot és a duális képzéseket (ahol a szakmunkás tanulók 16 éves kortól már dolgozónak minősülnek). Paradox módon a 2010 óta kivándorolt 350-400 ezer fő is hozzájárult a kedvező számokhoz. Részben azért, mert a mutatók őket is tartalmazzák (mivel állampolgárságukat jellemzően megtartották), részben azért, mert a hiányzó munkaerőt magasabb bérért lehetett csak pótolni, ami megmozgatta az addig inaktívakat is.

Címkék:
gazdaság, eu, statisztika, magyar, régió, foglalkoztatottság, mezőgazdaság, feldolgozóipar,