Pénzcentrum • 2021. január 23. 18:01
A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28 százalékát érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 vizsgált EU-tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re. Kiderült, 2010 óta a kiskeresetű magyarok bére kisebb mértékben emelkedett, mint azoké, akik átlag feletti fizetést kapnak.
A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 244,6 ezer forintra, 84,5%-kal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe) - írják a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársai.
Az Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján a magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45%-os gyarapodás. Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (pl. Romániában 96%-kal, Bulgáriában 88%-kal, Lett- és Észtországban 83-84%-kal, de Lengyelországban is 50%-kal). A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28%-át érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re (mögöttünk Románia és Bulgária áll).
Az Eurostat adatbázisa azonban más fontos mutatókat is tartalmaz, így az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulásáról is vannak adatok. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45%) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérők esetében a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6% volt, az átlagkereset 2/3-át keresők esetében 38,2%, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6% volt a növekedés 2019-re. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.