Napi.hu • 2019. december 2. 09:31
Jövőre már kötelező lenne a feketemunka bírságolása, mégpedig igen nagy összegekkel és szigorodnának a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok is - derül ki egy friss törvénytervezetből.
A parlament honlapján megjelent, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere által jegyzett törvénytervezetből ugyanis kiderül, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a feketefoglalkoztatás esetén minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabnának ki, úgy, hogy mellőzésnek nem lenne helye. Továbbá azt is előírnák, hogy a bírságok mértéke mekkora legyen - írja a Napi.hu.
Eddig a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem határozott meg ilyen esetekben konkrétan alkalmazandó bírságösszeget - kivéve a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatásánál, (ami viszont nem munkaügyi bírsággal, hanem befizetésre kötelező határozattal járt). Ennek analógiájára vezetnének be mindenkire kötelező bírságokat, a lépés hatására pedig biztos, hogy visszaszorulna a feketefoglalkoztatás - mondta el Máriás Attila, a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda vezető munkaügyi tanácsadója.
Korábban a bírságkiszabás egyáltalán nem volt szabályozva, a munkaügyi hatóság csak belső útmutatók alapján mérlegelte a büntetést. A gyakorlat az volt, hogy ha valakit feketefoglalkoztatás miatt fülön csíptek, de még a határozathozatalig visszamenőlegesen bejelentette a munkavállalót, akkor jellemzően kapott egy 100 ezer forintos bírságot.
A beadvány szerint egyaránt büntetnék a feketén, illetve színlelt szerződés keretében foglalkoztató munkaadókat, továbbá azokat is, akik a szerződésben foglalt munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértették. A 44. paragrafus szerint cégméret alapján állapítanák meg a bírságösszeg-határokat.
A jogalkotói szándékot nézve úgy tűnik, nem csak a fekete-, hanem a szürkefoglalkoztatás is célpontba kerülhet 2020-tól, márpedig a minimálbéren, vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott és emellett zsebből-zsebbe kifizetett dolgozók száma továbbra is nagyon jelentős a kkv-szektorban. Ezzel kapcsolatban pontos adatok továbbra sem állnak rendelkezésére, a jelenséget a KSH és a NAV beszámolóiban sem számszerűsítik. Egy 2017-ben, lapunknak adott durva becslés szerint a hazai versenyszférában dolgozó munkavállalók minimum 25 százaléka érintett lehet a zsebbe fizetős "konstrukciókban".
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Jelenleg a munkaerő-kölcsönzők tevékenysége pénzügyi letéthez és engedélyhez van kötve. Vagyis, aki e tevékenységet kívánja folytatni, le kell tenni egy nagyobb összeget - éves szinten 15 millió forintot - egy letéti számlára és amennyiben megfelel az előírásoknak, akkor kaphat működési engedélyt. A tevékenységet csak fordított áfafizetés keretében lehet folytatni. Ezzel kapcsolatban nagyon sok csalás fordult elő, a kihágások pedig továbbra sem szűntek meg teljesen - magyarázta BDO Legal vezető tanácsadója.
Sokan azt csinálják ugyanis, hogy nem munkaerő-kölcsönző céget működtetnek, hanem csak egy "mezítlábas" kft.-t, saját szolgáltatásukat pedig úgy számolják el a, mintha az tevékenység lenne - például leltározás, takarítás, vagy egyéb. Így nem az történik, hogy munkaórákat szolgáltatás formájában átszámláznak, hanem a szerződés alapján úgy tűnhet, mintha két vállalkozás közötti szolgáltatás-megrendelésről, illetve annak teljesítéséről lenne szó, holott ténylegesen nem szolgáltatásnyújtás zajlik, hanem emberek ellenérték fejében munkavégzésre történő átengedése. A jogalkotó most kötelező bírságokkal rászorítaná ezeket a szolgáltatókat, hogy tevékenységüket ne illegális talajon végezzék - ebben pedig a megrendelőknek is felelőssége lehet.