Pénzcentrum • 2018. november 7. 15:34
A 2017. évben benyújtott adóbevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy munkával szerzett jövedelmek hogyan oszlanak el a társadalomban. Elöljáróban annyit: a számok alapján nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem.
A Policy Agenda munkatársai két kört vettünk számításba az 5 millió adóbevallásból:
- a munkaviszonyból származó bérjövedelmeket: ezen a címen 4,26 millió adózó vallott be jövedelmet.
- és az egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket: ebbe sorolták a külszolgálatért kapott jövedelmeket, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket (pl. személyes közreműködés ellenértéke, értékpapír formájában szerzett jövedelem, segítő családtagként kapott jövedelem), önálló tevékenységből származó jövedelmeket (kivétel az ingatlan bérbeadása), egyéni vállalkozóként szerzett jövedelem, őstermelőként szerzett jövedelem. Itt 551 ezer olyan adózó van, aki így szerzett jövedelmet.
A két kategória között jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember van, aki munkaviszonyból nem szerzett jövedelmet, de egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet kapott.
Az SZJA bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők
- 34%-a havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg (1,45 millió ember)
- 43%-a a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1,83 millió ember);
- 23%-a keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kb. 981 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett éves szinten 2017-ben.
Amennyiben a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékeket bruttósítjuk, akkor azt lehet mondani, hogy a munkaviszonyból bérjövedelmet szerzők közül 2,67 millió embernek volt a létminimumnál magasabb az éves jövedelme, míg 2,04 milliónak a társadalmi minimumnál. (Fontos, hogy a létminimum és társadalmi minimum háztartási szinten mutatják meg az adott család helyzetét. Azonban jól kifejezi ez az adat, hogy bevételi oldalon milyen problémák vannak.)
Az SZJA adatbázis alapján megnézték, hogyan alakulnak az átlagosan megszerzett jövedelmek, és a mediánjövedelmek. Három kategóriában nézték meg az adatokat. Először kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul. A második vizsgált kategória azok az adózók voltak, akik havi átlagban legalább minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be. A harmadik vizsgált körbe minden munkához kapcsoló jövedelmet beleszámítottak.
A mediánbér és az átlagbér távolságából következik a béregyenlőtlenség. A három vizsgált kategóriában tizedekre osztották a dolgozói kört. Ez alapján nézték meg, hogy mekkora jövedelemre tettek szert az egyes tizedek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez alapján kiderült, hogy a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65%).
A torzképet jól mutatja, ha a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.