Pénzcentrum • 2018. szeptember 3. 13:30
Augusztus utolsó napján az Auchan is vallott, így teljes a nagyboltos lajstrom. A legnagyobb persze a Tesco, de a legtöbbet a Spar nőtt, a legfürgébb az Aldi, ehhez ő adja a legtöbb bért is, a leghatékonyabb pedig a Lidl. Az élelmiszerboltos forgalom felét viszik. És hab a tortán: vasárnapi boltzár megint?
A boltos piaci versenyben a piaci szereplők sorának a végén a vásárló dönt, hiszen szabadon választhat boltot, vásárolni valót. Így mindenki a vásárló kegyeit keresi, ezért sem mindegy, melyik bolt mit, hogyan és mennyiért kínál. A vasárnapi boltzárnál sem volt ez másként, azzal, hogy a vasárnapi forgalom áttolódott hétköznapra, de a kormány is észlelte, hogy a vásárlók többsége nyitvatartás párti. És a vásárlók kegyeit kereste ő is, ezért eltörölték a boltzárat. A munkaerőhiányra nem a boltzár a megoldás, az persze más kérdés, hogy a szakszervezetnek is van igazsága némely felvetésekben.
Az elmúlt három esztendőben a hat legnagyobb boltos lánc (bevételük sorrendjében: Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi) 14 százalékkal növelte együttes forgalmát (a bruttó árbevétel alapján számolva), miközben a teljes élelmiszerboltos piac 2015-2017 között 10 százalékkal nőtt. Ez azzal is járt, a nagyboltok súlya 51 százalékról 53 százalékra emelkedett, a statisztika alapján.
Hozzátartozik a képhez, hogy összességében 300 milliárd forinttal nőtt ez a nagyboltos piac (a legnagyobb hatos forgalma, még mindig a bruttó árbevétellel számolva), de közben bővült a magyar boltosok piacrészének nagysága is, igaz, kisebb ütemben.
És akkor a mérleg
A legnagyobb növekedési szeletet a Spar hasította ki magának három esztendő alatt, 64 milliárd forinttal, de az Aldi is 61 milliárd többletet hozott (most már a rideg mérlegadatokkal számolunk, így ezek nettó árbevétel adatok). A növekedés ütemét nézve viszont az Aldi húz a legfürgébben, bő másfélszeres léptékkel. (A Spar esetében a franchise tagok bevétele nincs a mérlegben, hiszen azok önálló vállalkozások).
A növekedési térkép a korábbi adatokból már ismerős, hiszen a diszkontok és a szupermarketes Spar jobban tudtak nőni a két hipermarket láncnál. A hipermarketek viszont beindították a webáruházaikat, ami a kereskedelem leggyorsabban növekvő csatornája és eladótereikben sokat diszkontosodtak, például már régebben leszedték a felső polcokat (így kisebb a készlet), a Tesco pedig bérbe ad áruházi területeket.
Volt mindenkinek adózott eredménye is. Azért odafigyeltek a veszteségtilalomra, amit a brüsszeli bürokraták ki akarnak lőni, de nem feledni, hogy erős volt a piacbővülés, így volt mire építve eredményt javítani.
Létszámügyek: foglalkoztatottak száma
A létszámhiány a nagyboltokat is kínozza, honlapjaik tanúsága szerint ezer fölött mozog a meghirdetett álláslehetőségek száma (a tényleges állásigény ennél több valamivel, hiszen van, ahol a meghirdetett pozícióra több embert keresnek). De ez azért nem tízezer, ahogyan a szakszervezet céloz a nagyságrendre. A vasárnapi boltzár idején viszont - volt akkor is munkaerőhiány - csökkent a létszám, olyannyira, hogy ennek hatása kiolvasható a mérlegadatokból is.
2016-ban (2016 áprilisában szűnt meg a boltzár) más okokkal együtt (tehát nem csak a boltzár miatt, azért ez így igazságos) csökkent a nagyboltok közül a hipermarketeknél és az egy szem szupermarketnél a foglalkoztatottak száma. És akkor is volt munkaerőhiány. De a foglalkoztatottak számát nézve a vasárnapi boltzár időszakában, bizony, jelentős volt a létszámcsökkenés az ágazat egészében (2015 első negyedévében, a boltzár előtt 374 ezer fő, 2016 első negyedévében, a boltzár utolsó pillanatában 359 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a boltos kiskereskedelemben).
A Tesco egyébként a karcsúsítás nyomán csökkentett létszámot 2017-ben is, előtte pedig volt boltbezárás is egy kevés (veszteséges boltot más szakmákban és máshol is bezárnak, de a Tescóra visszatérve például Lengyelországban is ezt tette).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kitűnik az értékesítési technológiák nagyon is eltérő emberigénye is. 2015-ben például az Auchan és a Lidl forgalma azonos volt, a létszámban viszont tetemes volt az eltérés. Végül is az kerekedik ki létszámügyben, hogy az a hálózatot új boltokkal építő diszkontoknál nő, a többiek viszont itt is keresik a legjobban kifizetődő munkaszervezési megoldásokat.
És akkor egy kis hatékonyság
A körtét az almával nem lehet csak úgy összehasonlítani, hiszen sokban különböznek, de abban nem, hogy mindkettő gyümölcs. A különböző boltos értékesítési technikák munkaerőigénye is eltérő, például nem mindegy, van-e csemegepult a boltban, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, persze egy eladótól. De az értékesítési technikák is hullámoznak, például a diszkontok bevezették a helyben sütött pékáruk árusítását, amihez már szakember is kell (valamilyen). Itt is számít a részmunkaidős foglalkoztatás és több már említett foglalkoztatási tényező.
Például ma már általános, hogy a pénztáros is árut tölt fel, ha éppen nem áll hosszú sor a pénztárnál. De végül sokat elárul az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom, ami bizony fontos versenyképességi, termelékenységi mutató. És itt már nagyobb különbözőségek is vannak, ezért célszerű csatornánként mérlegelni: diszkontok, hiperek, szupermarket.
Igaz, így a Spar egyedül marad, mivel a legjobban munkaerőigényes szupermarket ágban tevékenykedik, de akkor hozzátesszük, hogy a magyar láncok közül a legjobb CBA-sok, cooposok és reálosok a 25-30 milliós sávban mozognak, ami a 20-30 milliárdos cégnagyságokat is tekintve jó eredménynek számít.
Bérpumpa: ezt még a szakszervezet is elismeri
A szakszervezet elnöke gálánsnak minősítette a 10 százalék feletti béremeléseket, de ez az ágazati átlagot is jelenti, tehát a magyar boltosok is a zsebükbe nyúltak (más kérdés, hogy nekik ez nagyobb teher volt, a kötelező minimálbér emelés miatt is).
Sok mindentől függ ugyanakkor az alkalmazottak bére, az értékesítés módszerétől, van-e csemegepult, szakképzettek arányától, részmunkaidősöktől, fizikai és szellemi dolgozók megoszlásától arányától, nyitvatartás hosszától, de a vasárnapi nyitvatartástól is (a nagyboltok mindegyike nyitva van persze).
Az átlagos havi bruttó bérekben mindegyik nagybolt az érzékenynek számító 200 ezres határ felett volt 2017-ben, de hát eltérések itt is voltak bőven. És nagyobb magyar boltosok is hoztak jobb átlagot, de azt megint kihagyjuk: