Teljesen változó, hogy mennyit költök magamra. Mondjuk ha csak a fodrászt nézem, az úgy havi 500 ezer forint, mert gyakran járok a szalonba - ugyanis nem mosok otthon hajat, viszont rengeteg a rendezvény
- mondta el Csősz Boglárka a Feleségek Luxuskivitelben sztárja a Kiskegyednek adott interjújában.
A fodrászkodással szemben azonban az arcápolás már jóval költséghatékonyabb, hiszen azt saját klinikáján intézi a luxusfeleség. Így a szépítkezésen kívül a vásárlás az, amire rengeteget áldoz Bogi.
Imádok vásárolni, a világmárkák legújabb kollekcióiból szoktam válogatni. Mondjuk egy Chanel táskáért 1,5 millió forintot is kiadok. Nem olcsó, de befektetésnek is nagyon jó. Ha pár évvel később valaki pont azt a darabot keresi, akkor még drágábban is el tudom adni, használtan is.
- hangsúlyozza a luxusfeleség. A fényűző táskák beszerzése mellett akadnak olyan napok is, amikor Bogi 9 milliót költ ruhákra és cipőre. Előfordult azonban már az is, hogy egy szép óráért ennél jóval többet adott ki. A ruhákon felül azonban a méregdrága kiegészítők is fontosak a luxus feleség számára:
Méregdrága holmikat, kiegészítőket viselek, mert nekem meg kell jelennem a politikai szférában is
- folytatja Bogi, aki rengeteg eseményen vesz részt Törökországban. Ahol valamennyire ismerik a színészi szakmában, szerepel újságokban és olykor paparazzik is fotózzák.
Éppen ezért nem meglepő, hogy rengeteg estélyi ruhával és térd alá érő elegáns kosztümmel is rendelkezik a luxus feleség. Akinek ráadásul mindezeken felül legalább 200 pár cipője is van, amikre az óriási mennyiség ellenére nagyon is vigyáz.
A legtöbbeknek ezt csak ábránd
Hiába a tévé kamerái, a legtöbb embernek csak ábránd mindaz a luxus, amiben a sorozatban szereplő nők élnek. A nyilvánvaló különbségeknél azonban sokatmondóbbak a számok. Hiába ugyanis a 2017 augusztusi 13,2 százalékos bruttó átlagkereset növekedés az előző évihez képest Magyarországon, még mindig elképzelhetetlen a luxusfeleségek napi költésének akárcsak töredék része is.
Kiváltképp így van ez akkor, amikor a háztartások egy főre jutó havi költekezését vizsgáljuk. Ekkor egy főre körülbelül negyven deka kenyér vagy éppen öt darab zsemle jut. Párizsiból 15 deka fejenként vagy 9 deka vékonyan szeletelt gépsonkára telik az embereknek ). Ha azonban az átlagvásárló nem eszik felvágottat, akkor egy szeletnyi húsra is futja neki, de halra például már semmiképpen sem (KSH adatok és blokkk.com számítás).
{{EMBED:infogram_c110273f-6bd0-4ed1-a265-4e979338f720}}
További aggasztó adat a magyar lakosságra nézve, hogy milliókat fenyeget elszegényedés. Bár a 2013-as 33,5 százalékról sikerült a veszélyeztetettek arányát 26,3 százalékra csökkenteni (Eurostat), még így is rengeteg ember él a létminimum peremén. Sőt legalább ennyien, közel 2,6 millió magyar állampolgár él olyan lakásban, ami beázik, vizesedik vagy penészedik. Ezen felül pedig van 900 ezer olyan ember is, akik az otthonukat sem tudják megfelelően melegen tartani.
Nagy a szakadék
A műsor és annak szereplői láttán nehéz nem arra gondolni, hogy mekkora szakadék mutatkozik különböző emberek bevételei és munkabérei között. Ezeket a különbségeket ugyanakkor nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Sőt szakemberek szerint sokkal inkább képzelhető el egy lassú változás, mintsem egy ugrás szerű fejlődés. A bérszakadékot ugyanis nem lehet generálisan átugrani, és nincs szükség jogszabályi beavatkozásokra sem. Az egyes vállalkozásoknak ugyanis önállóan, saját lehetőségeikhez, illetve egyéni munkaerőigényeikhez igazodva kell megvalósítaniuk a béremelést.
Ezek mellett természetesen a munkáltatói járulék csökkentése is elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások a szükséges mértékben tudjanak bért emelni. Szükséges továbbá a belső és célzottan a külső munkaerőforrások mozgósítása és az általános iskolától a szakképzésig bezárólag úgy kell átalakítani hazánk oktatási rendszerét, hogy valódi, piacképes tudással rendelkező munkavállalókat lehessen képezni - véli Dr. Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.