Pénzcentrum • 2017. október 20. 11:00
Magyarországon egyre több hagyaték terhelt valamekkora mértékű adóssággal, a közjegyzők tapasztalata szerint egyes régiókban az örökösök 80 százaléka hitelt is örököl. De mi a teendő, ha elhunyt hozzátartozónk után jelentős adósság, hiteltartozás is maradt? Vissza lehet-e utasítani az örökséget, és mekkora összegig vagyunk kötelesek felelősséget vállalni az elhunyt tartozása után? Mutatjuk a szabályokat.
Aki örökös, az vagyont és adósságot egyaránt örököl. Nem ritka például, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlant jelentős banki tartozás terheli, amelynek összege néha több, mint az ingatlan piaci értéke.
A visszautasításról azonban érdemes azt tudni, hogy ilyenkor az örökség az örökös gyermekére száll tovább, tehát amennyiben ő sem szeretné megörökölni a tartozást, neki is külön vissza kell utasítani az örökséget. Ha pedig a gyermek még kiskorú, akkor ő csak a gyámhivatal hozzájárulásával teheti ezt meg. Abban az esetben, ha minden örökös visszautasít, a végső örökös az állam lesz, akit már nem illet meg a visszautasítás joga.
A visszautasítás mellett viszont más lehetőségeink is vannak a tartozások rendezésére, ezért érdemes előtte alaposan fontolóra venni, milyen megoldás a legcélravezetőbb. Sok esetben előnyösebb lehet megegyezni a hitelezőkkel - például átruházni az örökölt vagyontárgyak tulajdonjogának egy részét -, hiszen így mindkét fél jobban járhat. A hagyatéki eljárás keretén belül egyezséget lehet kötni a hitelezőkkel, akik ilyenkor általában hajlanak a megegyezésre, ugyanis pontosan tudják, hogy ha az örökösök visszautasítják az örökséget, akkor ők várhatóan csak évek múlva, vagy soha nem látnak a követelésükből semmit.
De mi van akkor, ha csak a hagyaték átadását követően, esetleg hónapokkal később szerzünk tudomást arról, hogy az elhunytnak tartozásai, anyagi kötelezettségei is voltak? Kétségbe esni ekkor sem kell.
Nem kötelezhetnek minket a teljes tartozás kifizetésére, ugyanis főszabály szerint a saját vagyonunkkal már nem tartozunk felelősséggel az elhunyt adósságai iránt. Sőt, az örökölt vagyon összegéből le kell vonni a temetés és a hagyatéki eljárás költségét is, és csak az ezt követően fennmaradt összeggel kell helytállnia az örökösöknek az egyéb tartozásokért. Ha viszont a hagyaték egyéb vagyontárgyait időközben értékesítettük, akkor azok értékével el kell tudnunk számolni, ugyanis ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai (hasznai) nincsenek a birtokunkba, akkor a hagyaték erejéig az egyéb vagyonunkkal is felelünk. Ugyanez a szabály vonatkozik arra is, ha az elhunyt után csak adósság maradt, de semmi vagyon: saját pénzünkkel, vagyonunkkal ekkor sem vagyunk felelősek az elhunyt tartozásaiért.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hagyatéki vagyon értékének pontos megállapítása azonban sok esetben nehéz. Igen bonyolult például pontosan megállapítani egy vállalkozásból örökségül kapott tulajdonrész, esetleg egy cég vagy cégcsoport értékét. Ilyenkor alaposan, esetleg szakemberek bevonásával érdemes értékelni a helyzetet. Az elmúlt években Magyarországon jelentősen megnőtt az örökséget visszautasítók aránya, azonban nem kell azonnal ehhez folyamodnunk, ha a hagyatékot adósság is terheli. A döntés sokszor nem könnyű, ezért mindenképpen tanácsos szakértővel - a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzővel vagy öröklési jogban jártas ügyvéddel - konzultálni.