Ez ostobaság: ötször annyit kéne keresnie a docensnek, mint a raktárosnak

24.hu2017. június 27. 20:01

A tanulási ideje egy docensnek 25-30 évvel több, mint egy raktárosé, ez alapján pedig négyszer-ötször annyit kellene keresnie az előbbienk, mint az utóbbinak - mondta Demeter Márton, akiről korábbi cikkünkben már írtunk.

Korábban már írtunk arról az egyetemi docensről, aki az egyetemi tanárok alacsony fizetése miatt fakadt ki Facebookon. Demeter Márton most a 24.hu-nak adott interjút, amiben egy igen égető kérdésre, a kétkezi munkás és az egyetemi tanári bér közötti különbségek mértékéről is beszélt:

Ön szerint fizetés tekintetében mi lenne az optimális különbség a raktáros és a docens között?

Ez egy nagyon provokatív kérdés, mert most ezzel belehajszol abba, hogy különbséget tegyek. Azzal, hogy folyamatosan hangsúlyoztam, hogy itt nem a raktáros bérét sokallom, hanem az akadémiai dotációt keveslem, el tudtam kerülni a rangsorolást. De most már nem tudom, hiszen egyrészt a kérdés jogos, másrészt van rá válaszom. Nagyon személytelen válaszom, hiszen azt fogom mondani, hogy nem az számít, hogy szerintem - vagy bárki más szerint - mennyi lenne az optimális különbség, hanem az, hogy mennyi a költsége egy raktárosnak, és mennyi mondjuk egy egyetemi docensnek. Jelentős és fogalmatlan tévedés ugyanis az a népszerű vélekedés, mely szerint a raktáros a piacról él, a docens pedig nem. Ez hülyeség. Mindkettő ugyanannak a gazdasági rendszernek a része, a kettőt nem lehet egymástól függetleníteni.

A raktáros sokkal inkább csereszabatos, mint a docens vagy akár a tanársegéd, mert a kiképzéséhez sokkal, de sokkal kevesebb idő kell. Egy nagymotoros jogosítványt meg lehet csinálni 20 óra felkészítéssel, ebben benne van a rutin, a forgalom és az országút is. Egy nagymotor azért csak eldöcög 190 km/óra körül, ha ugyan nem 300-zal, és ugye van mellette az a roppant bonyolult szabályozás, amit KRESZ-nek hívnak. Na már most akkor gondoljuk el, hogy egy targonca vezetésének megtanulásához ténylegesen mennyi idő kell. Ezen kívül csak a 8 általánost várják el hozzá.

Az egyetemi docens a nyolc általános után jelen állás szerint először is tanul rendszerszerűen 4+3+2+4 évet, ebből négyet gimnáziumban, aztán hármat Ba/Bsc kézpsben, további 2-t MA/Msc, majd 2+2, azaz 4 évet a PhD képzésben. Ezután jönnek a szigorlati események, a belső és a külső védés, ez a régi rendszerben további 3-10 évet vett igénybe, az újat még nem ismerjük. Ha ez mind megvan, az olyan 15-20 év többlet a raktároshoz képest. Ekkor már lehet valaki tanársegéd. A docensi kinevezéshez általában még 5-10 év gyakorlat kell, ha vannak doktoranduszaid, és rendes nemzetközi működésed, akkor inkább 5, ha nincsenek, akkor inkább 10 vagy soha.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Szóval simán mondhatjuk, hogy a docens kiképzéséhez 25-30 évvel többre van szükség, mint a raktároséra, ha teljesen le akarunk csupaszítani minden ideológiai, filozófiai, politikai szálat, és csak a gazdaságiakra koncentrálunk, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy a munkás élőerejét abban az időben tudjuk kifejezni, amennyit az előállítására (jelen esetben: képzésére) fordítottunk.

Ebből a megfontolásból az egyetemi docensnek körülbelül négyszer-ötször annyit kell keresni, mint a raktárosnak ahhoz, hogy a befektetési értékénél legyen. Ha ez nem történik meg, akkor a munkást - jelen esetben a docenst - kizsákmányolják. Ez történik, kérem szépen. A helyzet nagyon hasonló az orvosoknál is, akik szintén nagyon sokáig képződnek, jó drágán. Tehát az állam először is beléjük fektet egy hihetetlenül magas összeget, majd ezután ahelyett, hogy felvásárolná (alkalmazná) őket, olyan rossz feltételeket kínál, hogy máshova mennek. Ez a létező legnagyobb ostobaság, amit csak el lehet képzelni.

A teljes interjút a 24.hu-n olvashatod.

Címkék:
karrier, pénzcentrum.hu, fizetés, bér, egyetem, munka,