Pénzcentrum • 2017. március 20. 16:02
Főleg az ipari szegmensben hozott változást a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Az élelmiszeripari és a könnyűipari munkások harmadának nőtt a bére emiatt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbéremelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, s a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31 százalék) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25 százalékra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.
Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbéremelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét). Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13 százalék), a vegyiparban (15 százalék), a gépiparban (16 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (19 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20 százalék). A garantált bérminimum emelése hasonló "rangsort" alakít ki.
A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a "nyakába". A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd "kigazdálkodni" a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbéremelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből.