Pénzcentrum • 2016. július 10. 07:00
Nagy munkahelyi változások vannak kilátásban 2035-re: a járműveiktől kilométerekre lesznek a sofőrök, és online gardedámok segítik majd a munkánkat.
A negyedik ipari forradalom gyökeres változásokat hoz majd a mi dolgozói életünkre is. Ezzel, a következő 20 év megatrendjével és a jövőbeli lehetséges munkahelyek felvázolásával foglalkozik egy ausztrál jelentés, amit a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) készített.
Az automatizálás meg fogja változtatni, hogyan látjuk a dolgokat, és mit csinálunk a munkánk során. A jelentés szerint összetettebbé válnak majd a munkafolyamatok és magasabb képességeket fognak követelni - még az alap szintű feladatok is. Mindez megköveteli az oktatási rendszerek átalakítását és változtatását, hogy felkészítse a leendő dolgozókat mindarra, amire szükségük lesz.
A "csak emberi" munkahelyek 2035-ben
A jelentés szerint például egyre több sofőr és legénység nélkül működő jármű lesz, amelyeket távolról üzemeltetnek majd. A pilóták, a hajós kapitányok és a járművezetők is mind irodában ülnek majd, több ezer kilométerre a járműtől. Ugyan sok meglévő ismeretet tudnak majd hasznosítani, de új képességekre is szükségük lesz.
Létrejön majd egy olyan munkakör, hogy "személyre szabott megelőző egészségügyi segítő". Ezek a dolgozók rengeteg adattal rendelkeznek majd az emberek egészségügyi helyzetéről, és értékelni fogják az egészséghez és a jó közérzethez szükséges adatokat.
Ahogy a világ népessége öregszik, ennek a szakmának a szerepe is egyre fontosabbá válik, és a jelentés azt állítja, hogy a személyi edzők egyre nagyobb népszerűsége azt jelzi, hogy a fent említett munkakörnek is van létjogosultsága.
A számítógépes bűnözés egyre nagyobb kockázatot jelent majd, ezért létre jön egy új szakma, az online gardedám. Ezek a szakemberek védelmet és támogatást jelentenek az online életünkhöz. A csalás és a személyiségazonosság-lopástól kezdve a közösségi médiával és a hírnév kezeléssel is foglalkoznak majd.
Végül a jelentésben azt is kiemelték, hogy
A világ jelenleg 2,5 trillió byte adatot termel egy év alatt, és ez még csak tovább fog növekedni. Ezzel az óriási mennyiségű adattal külön szakmának kell majd foglalkoznia.
Ezek a megjósolt új munkahelyek nincsenek kőbe vésve. A World Economic Forum a munka jövője (Future of Jobs) jelentésében azt is megjósolja, hogy milyen készségekre lesz majd szükség a jövő munkahelyén.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Lábadozik, de még sok van hátra
A jelenlegi globális munkaerő-piaci helyzetet az OECD jelentések nagyon átfogóan taglalják. Jelentésük szerint úgy tűnik, hogy teljesíthető az a terv, miszerint a foglalkoztatottság 2017 végére eléri a válság előtti szintet, a bérek viszont továbbra is gyengén növekednek. Az OECD Employment Outlook 2016 jelentése szerint a globális gazdaság alacsony növekedési csapdában ragadt. Éppen ezért
Az OECD főtitkára szerint a munkaerőpiac látszólagos gyógyulása csak egy félig elvégzett feladat; Angel Gurria hozzátette,
Az OECD országok 15 és 74 év közötti lakosságának jövő év végéig el kell érni a 61 százalékos foglalkoztatottsági szintet, ami egy kicsit magasabb, mint 2007 végén volt. Chile, Németország, és Törökország foglalkoztatási rátája már meghaladja a válság előtti szintet, egyes országokban viszont, mint például Görögország, Írország és Spanyolország esetében még nagy a szintkülönbség.
A másik nagy probléma, hogy azok a feldolgozóipari- vagy építőipari munkások, akik a válság alatt elvesztették az munkájukat, a szolgáltató szektorban találtak állást, és amellett, hogy ott alacsonyabb a fizetésük, gyakran nem is rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük lenne az adott munkához.
A válság alatt jelentősen csökkentek a reálbérek Görögországban, Írországban, Japánban, Portugáliában, Spanyolországban és a balti államokban.
Ha a 2000 és 2007 közötti reálbér-növekedést összehasonlítjuk a 2008 és 2015 közöttivel, erős visszaesés látható Csehország, Észtország, Lettország és az Egyesült Királyság esetében. Ezekben az országokban 25 százalékkal lettek volna magasabbak az órabérek 2015-ben, ha a 2000 és 2007 közötti növekedés folytatódott volna. De ez a bérkülönbség Magyarország, Görögország és Írország esetében is meghaladta a 20 százalékot.
Az OECD országokban a tervek szerint 2017 végére 6,1 százalékos lesz a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy csak 39 millió embernek nem lesz munkája. Ez a szám viszont 6,3 millióval több, mint a válság előtt. A nagyobb problémát az jelenti, hogy minden harmadik munkanélküli legalább egy éve nem dolgozik (ez 54,6 százalékos növekedés 2007 vége óta), és ennek a csoportnak több mint a felét teszik ki azok, akik már legalább két éve munkanélküliek. Ez a tény pedig erősen növeli a rizikót, hogy ők végleg kiesnek a munkaerőpiacról.
Az oktatási és képzési programok bővítése mellett a minőségbeli javítás is fontos, és az Outlook jelentés szerint az ugyanennyire fontos, hogy a munkahelyen is hasznosíthassák a megszerzett készségeket, és elismerjék az elsajátított tudást. A szakképzett dolgozók kiemelt szerepet játszanak a termelékenység növelésében, és ehhez arra is szükség van, hogy ők magasabb béreket kapjanak.