Pénzcentrum • 2016. május 25. 19:00
Valóban nőtt a foglalkoztatottság és jelentősen csökkent a munkanélküliség? A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta milyen valóság húzódik meg a kedvezőnek látszó statisztikák mögött.
A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt, azonban ez több torzító tényezőt is tartalmaz. Csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal ezzel szemben teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkások kb. 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni).
A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javíthatják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, és legalább 1 évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma.
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy "csak" 4 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma 10 év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1 százalékos növekedés adódik.
Vizsgáljuk meg a probléma másik oldalát, a munkanélküliek számának alakulását. Sok múlik azon, milyen adatokat, milyen technikával használunk fel. Szépen kirajzolódik a hivatalos adatokból, hogy a munkanélküliség 2010 után kb. 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent. Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma. Az NKI adatait felhasználva a munkanélküliek száma már 919 ezerre nőne. Persze ezek már ugyanolyan szélsőséges, egyoldalú számítások, mint a hivatalos statisztikáé.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Talán nem állunk messze az igazságtól, ha a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos összes szélsőséggel szemben próbálnánk a valósághoz közelebb álló eredményhez jutni: a valós foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén lehet, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt.