Pénzcentrum • 2016. május 25. 19:00
Valóban nőtt a foglalkoztatottság és jelentősen csökkent a munkanélküliség? A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta milyen valóság húzódik meg a kedvezőnek látszó statisztikák mögött.
A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt, azonban ez több torzító tényezőt is tartalmaz. Csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal ezzel szemben teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkások kb. 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni).
A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javíthatják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, és legalább 1 évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma.
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy "csak" 4 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma 10 év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1 százalékos növekedés adódik.
Vizsgáljuk meg a probléma másik oldalát, a munkanélküliek számának alakulását. Sok múlik azon, milyen adatokat, milyen technikával használunk fel. Szépen kirajzolódik a hivatalos adatokból, hogy a munkanélküliség 2010 után kb. 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent. Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma. Az NKI adatait felhasználva a munkanélküliek száma már 919 ezerre nőne. Persze ezek már ugyanolyan szélsőséges, egyoldalú számítások, mint a hivatalos statisztikáé.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Talán nem állunk messze az igazságtól, ha a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos összes szélsőséggel szemben próbálnánk a valósághoz közelebb álló eredményhez jutni: a valós foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén lehet, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt.