Napi.hu • 2016. április 23. 16:38
A magyar dolgozók harmada kénytelen más településre utaznia ahhoz, hogy dolgozhasson, átlagosan 31 kilométert kell megtenniük. Az persze nem meglepő, hogy a legtöbbük célpontja Budapest - íjra a Napi.hu.
Magyarországon minden harmadik dolgozó, összesen 1,34 millió ember ingázott 2011-ben, a legutóbbi népszámlálás idején - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az ingázók 87 százaléka, 1,17 millióan ugyan arra a magyarországi településre járt el dolgozni, 153 ezren változó településekre (például ügynökök, piaci árusok), 27 ezren pedig külföldre. Utóbbiak közé csak az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat számolta a KSH.
A naponta külföldre ingázók közül a legtöbben, 22,5 ezren Ausztriába jártak dolgozni, a szintén schengeni tagállam Szlovákiában közel 2,4 ezer ember, az övezeten kívüli, de hosszú határszakaszon szomszédos Romániában pedig 1,5 ezer fő vállalt munkát. Ezenkívül Szerbiába, Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba együttesen valamivel több mint 700-an ingáztak naponta.
Mivel a legtöbb embert foglalkoztató vállalatok a nagyobb városokban működnek, az ingázás fő iránya is a kisebb községekből a városok irányába mutat. Budapest és a és a megyei jogú városok munkaerővonzása értelemszerűen kimagasló, 41 százalék, míg a többi városé 32, a községeké pedig 14 százalék.
Az ingázók 74 százaléka lakóhelyénél népesebb településre járt dolgozni. A lakosságszám emelkedésével nő a bejárók hányada a helyben foglalkoztatottakon belül, és csökken a más településre dolgozni eljárók aránya. A 10 ezer főnél népesebb településeken az ingázók közel háromnegyedét foglalkoztatták, miközben az eljáróknak csak alig több mint harmada lakott ilyen lakosságszámú településen.
Budapestre többen ingáztak, mint Debrecen lakossága
Budapest az ingázók 17 százalékát 226 ezer embert "dolgoztatott", míg Székesfehérvárra és Győrbe több mint 30 ezren jártak dolgozni. Ezeket Miskolc (26 ezer) és Debrecen (22 ezer) követte.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedő foglalkoztatási szerepét jelzi, hogy a vonzáskörzetekbe tartozó települések száma együttesen meghaladja az 1200-at, vagyis 10 településből 4 a főváros, vagy valamelyik megyei jogú város vonzáskörzetéhez tartozott. Ezeken a területeken élt 2011-ben a magyarországi lakónépesség több mint negyede, a központokat is számítva, közel kétharmada.
Mennyit utaznak a dolgozók?
Budapestre átlagosan 31 kilométerről érkeztek a dolgozók, de van olyan település is a főváros vonzáskörzetében, amely több mint 80 kilométerre fekszik. A megyei jogú városok közül Székesfehérvárra ingáznak a legmesszebbről, az övezeten belül átlagosan 23 kilométerről. Ebben jelentős a szerepe annak, hogy több nagy súlyú település (például Sárbogárd, Polgárdi, Várpalota és Aba) központtól mért távolsága is meghaladja a 20 kilométert, és annak is, hogy
Székesfehérvár vonzása déli irányban nagy távolságokban is érvényesül. Székesfehérvár mellett az alföldi térségekben fekvő vonzásközpontok többségébe is nagyobb átlagos távolságból járnak be, mint ami a megyei jogú városokra általában jellemző (18 kilométer). A vonzáskörzetből a központba ingázók a salgótarjáni és a tatabányai övezetekből teszik meg a legkisebb távolságot, átlagosan 14 kilométernél kevesebbet.