Pénzcentrum/Portfolio • 2016. március 14. 09:04
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki beszédében dobta be a köztudatba a kormány tervét, miszerint a béremelés egyfajta kreatív megoldásaként "készpénzesíteni" akarják a munkáltatók által eddig cafeteria keretében fizetett juttatásokat, ha már azt az Európai Bizottság amúgy is elkaszálta. Hogy pontosan mire gondolt a "nyílt kettős bérrendszer" alatt a kormányfő, azt most sokan találgatják, így vagyunk ezzel mi is.
A kormányfő szerint a cafeteriával együtt eddig is kettős volt a bérrendszer, csak rejtetten, ezt kell jövő januártól valahogyan nyílttá tenni és "készpénzesíteni" a béren kívüli juttatásokat, ha már azt az Európai Bizottság amúgy is elkaszálta.
Valójában nem egészében kaszálta el a Bizottság
A kormányzati lépést ugyanakkor csak a felszínen lehet Brüsszelre fogni, ugyanis a Bizottság nem alapjaiban nem értett egyet a magyar cafeteria rendszerrel, hanem annak egyes eleimet kritizálta. Konkrétan azt, hogy a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet étkezési utalvány sértik a tisztességes piaci versenyt, mivel korlátozva van, hogy azokat ki bocsáthatja ki. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-kártyák kibocsátásával ráadásul - jogsértően - monopóliumot élvez.
Persze ezek a részletek a döntés szempontjából lényegtelenek. A cafeteriával kapcsolatos brüsszeli határozat lényegében csak egy jó apropó a kormánynak.
Járulékcsökkentés és az alacsonyabb jövedelműek terheinek csökkentése
Jó apropó, mivel a munkára rakodó közterhek mérséklése amúgy is kormányzati prioritás, az OECD is azt szajkózza egy ideje, hogy csökkenteni kell az alacsony jövedelműek közterheit. Valószínűleg nem véletlen egybeesés az sem, hogy Csepreghy Nándor miniszter-helyettes a hónap elején már konkrétan ki is jelentette, hogy 2017 januárjától csökkeni fognak a járulékok.
A cafeteria "készpénzesítésének" részleteiről egyelőre keveset tudunk. A miniszterelnök azt mondta, hogy a bérnek egy olyan részét fogja így képezni ez az összeg, amit bár pénzben kap majd meg a munkavállaló, az erre az összegre eső járulékrészről az állam lemond. Azt mondta, nem számít bele majd a nyugdíjba, "de minden hónap elején megérkezik".
Homályosítja a kérdést, hogy a cafeteriából mindössze a munkavállalók egy töredéke részesült, hiszen nem minden cég alkalmazza ezt a juttatási formát. Így ha valóban csak az eddigi cafeteriát "készpénzesítenék", akkor csak a munkavállalók egy részét érintené a lépés. Ez esetben ők egyfajta kedvezményes, elkülönülten adózó jövedelemként kaphatnák meg a juttatásuk egy részét.
A kormányfő szavaiból ugyanakkor mi inkább arra következtetünk, mint egy kézenfekvő ötlet, hogy a tényleges megoldás egy olyan adóalaphatár meghatározása lesz, ami legalább nyugdíjjárulék-mentes lesz, de valószínűleg a munkáltatói terhek (szociális hozzájárulási adó - szocho) is kisebbek lesznek rajta (ha már a cafeteriából indulunk ki, és abból, hogy az megéri a munkaadónak).
Az OECD ajánlásai és az alacsony jövedelműek magas adóterhei alapján valami ilyesmit tudunk elképzelni, persze, hogy ténylegesen mi lesz a technikai megoldás, az még bejelentésre vár. Az is igaz, hogy amennyiben a mostani cafeteria juttatásokat a jövőben semmi sem különbözteti meg a többi jövedelemtől, akkor nehéz értelmezni a kettős bérrendszer fogalmát, tehát lehet, hogy valami bonyolultabb megoldás születik majd.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Amennyiben az új rendszerrel egyben a már belengetett jövő januári járulékcsökkentésre is megoldást akar találni a kormány, akkor valójában egy általános járulékcsökkentést vezetnek majd be, amiből minden munkavállaló részesülhet, csak éppen nem a kulcsok csökkentésével. Ez feltehetően szerencsésebb megoldás lenne, mint egy teljesen elkülönülő, továbbra is külön adminisztrációs igényt jelentő rendszer felállítása, ami nem is feltétlenül a szegényeket segítené.
Ha ez valóban így történne, és meghatároznának egy kedvezményes adóalaprészt, azzal lényegében - nem a klasszikus módón - progresszivitás kerülne a rendszerbe. Megmaradna a kormány által annyira támogatott egykulcsos szja, de járulékot csak egy bizonyos jövedelemhatár felett kellene fizetni.
Hogy ez kiken segítene? Lényegében az alacsony jövedelmű gyermekteleneken, hiszen az átlag alatt kereső gyermekeseknél már így is nagyon alacsonyak a jövedelem közterhei, de ha a munkáltató számára is kedvezményes marad ez a "készpénzesített" juttatás, akkor mások esetében is szívesen alkalmazhatják majd.
Orbán szerint a lépés lényegében egy kreatív béremelés lesz. Alapesetben ez nem igaz, hiszen ha csak a cafeteriát készpénzesítik, nem nő az elkölthető jövedelem összege, maximum csak kötetlenné válik a fizetés e részének a felhasználása. Ugyanakkor, ha az új megoldás általánosan elérhető és kedvező lesz minden munkáltató számára, az teret biztosíthat egy szélesebb körű béremelésre az országban. Ám mindez egyelőre csak találgatás.
Annál is inkább, hiszen - mint alábbi ábránkon látható - a cafeteria közterhei jelentősen alacsonyabbak a munkabéréhez képest (nettó bérre vetítve csaknem a háromszorosa.) Így tehát ha a kormány a kettős bérrendszer keretében úgy akar "kreatív béremelést" végrehajtani, hogy a munkaáltató által kifizetett jövedelmek egy része átáramoljon az új bértípusba, akkor alaposan a zsebébe kell nyúlnia, pontosabban jelentős adóbevételekről kell lemondania.