Pénzcentrum • 2010. január 26. 14:51
Mai határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a lakóingatlanok adózására vonatkoznak. A jelenleg kilenctagú testület egyhangú határozatban és visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a lakóingatlanokról szóló paragrafusokat.
Az Alkotmánybíróság határozatában azt kifogásolta, hogy a jogszabályban az adó alapjául szolgáló forgalmi érték megállapítása meglehetősen bizonytalan. Az adózó által önállóan megállapított forgalmi érték és egy ellenőrzés során az adóhatóság által határozatban megállapított forgalmi érték között nem ritkán akár 30-40%-os eltérések is fennállhatnának úgy, hogy az adózó és az adóhatóság is jogszerűen járt el az ingatlan forgalmi értékének megállapításakor. A törvény ezzel szemben már 10%-nál nagyobb adóalap-különbözet esetén is adóbírság kiszabást írja elő az adóhatóságnak.
Az Ab. álláspontja szerint a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítása bizonytalan, és a törvény a kockázatokat kizárólag az adóalanyokra hárítja, ez pedig sérti a jogbiztonságot.
Az Alkotmánybíróság a lakóingatlanokon kívül más nagy értékű vagyontárgyak adóztatásában nem talált kivetni valót. Így adókötelesek maradtak a 170 lóerős vagy nagyobb teljesítményű személygépkocsik, és a légi- valamint a vízi járművek.
Az Ab. határozatával nagy fordulat következett be vagyonadóügyben a még tegnap meglévő állapotokhoz képest. Korábban ugyanis a pletykák arról szóltak, hogy az Ab. tagjai hajlanak a törvény átengedésére. Végeredményben a törvényt teljes egészében nem semmisítették meg a bírák, de a leglényegesebb elemét kiradírozták belőle.
A kormányzat 2010-re 50 milliárd forint bevétellel számolt a vagyonadóból, melynek legnagyobb része kiesik a döntés következtében, ezáltal az idei költségvetés GDP-arányos hiánya körülbelül 0,2 százalékponttal fog emelkedne, az előzetesen tervezett 3,8 százalékról.
Elviekben a költségvetésben lévő 200 milliárdos tartaléknak elegendő fedezetet kellene nyújtania a most kiesett adóbevételekre, azonban - ahogy a jegybank erre korábban felhívta a figyelmet - a kedvezőtlen makrogazdasági pálya miatt a 3,8%-os költségvetési hiánycél eleve csak akkor teljesülhet, ha a tartalékok csaknem teljes egészében befagyasztásra kerülnek.
Az alábbiakban az Alkotmánybíróság döntéssel kapcsolatos indoklása olvasható:
Az Alkotmánybíróság (AB) 2010. január 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Határozatában az AB — más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve — nyomatékosan rámutatott arra, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. Az AB megállapította továbbá, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak a lakóingatlanokra vonatkozó szabályozásában a törvényhozó nem a luxusadóról szóló törvénnyel kapcsolatos 155/2008. (XII. 17.) AB határozatában foglaltakat vette alapul, hanem az ingatlanadó szabályozását új alapokra helyezte.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor e törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Az AB megállapította, hogy ez — az öt éves elévülési időn belül — még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna. A lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték ugyanis — konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül — bizonytalan, gyakran akár 30-40%-os ingadozást is mutathat.
Az AB szerint ezért a törvényhozó akkor, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót — az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon — még önadózással is párosítja, ezzel a megoldással a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
Az AB megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez az AB döntése értelmében szintén sérti a jogbiztonságot.
Az AB elutasította a törvénynek a vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi adójára vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokat.
Az AB ezt a határozatát egyhangúlag hozta meg.