Pénzcentrum • 2026. május 19. 10:30
Idén is dinamikusan, várhatóan több ezer milliárd forinttal bővül a hazai lakosság vagyona, miközben a megtakarítások szerkezete évtizedes távlatban is figyelemre méltó átrendeződésen megy keresztül. A korábbi biztonsági fókusz helyett a magyarok egyre nagyobb arányban nyitnak a kockázatosabb és magasabb hozammal kecsegtető eszközök, leginkább a tőzsdei részvények felé – mondta a Pénzcentrumnak Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese, aki szerint az egyre tudatosabb befektetői aktivitást a hazai és nemzetközi tőzsdék kiemelkedő teljesítménye, valamint az okostelefonos kereskedési alkalmazások robbanásszerű elterjedése is erőteljesen támogatja.
Az MNB adatai szerint a lakossági megtakarítások növekedésének mértéke tavaly valamelyest lassult, mi tapasztalható az idei évben, hogy teljesítenek a különböző eszközosztályok?
Két dologban is fordulat történt, tavaly 10,7%-kal, közel 4200 milliárd forinttal nőttek a likvid megtakarítások, ami alatt a bankbetéteket és a likvid értékpapírokat (kötvények, befektetési alapok és tőzsdei részvények) értem, és bár idén is hasonló összegre számítunk, de más szerkezetben. Amíg tavaly nagyjából egységesen nőttek a különböző eszközosztályok, addig idén azt látjuk, hogy minden 10 forintból 5 egyelőre ott maradt a látra szóló betéti számlákon. Ennek az az oka, hogy év elején voltak olyan jelentősebb kifizetések a lakosság részére, mint a 13. havi nyugdíj és a 14. havi egy heti részletének kiutalása, vagy a közszolgálati juttatások és a „fegyverpénz”. Ezek együttes hatása az, hogy
2026 első negyedévében 1670 milliárd forinttal nőtt a lakossági megtakarítás, ami több mint kétszerese a 2025-ös hasonló időszaki értéknek.
Azaz egy negyedév alatt megérkezett a várható éves piaci növekmény 40 százaléka. A megtakarítások szerkezetében pedig egyelőre azért történt változás, mert ezeket a pénzeket a lakosság még „parkoltatja” a számlákon az olyan bizonytalan piaci események árnyékában, mint az iráni háború, vagy az új kormány még nem ismert rendelkezései, ezért inkább a kivárás a jellemző a lakosság részéről.
A másik ok, hogy más-más rétegek részesültek ezekből a juttatásokból, tehát a fegyverpénzt egy aktív dolgozói rétegnek utalták ki, amely egy teljesen más típusú befektetői magatartást mutat, mint például a nyugdíjasok. Összességében idén az első negyedévben 10 forintból 5 betétbe, 2 befektetési jegyekbe ment, míg az állampapír 3 forintnyi résszel továbbra is tartja magát. Ami új elem idén, az az, hogy megjelenik erősebben a részvénybe való befektetés. A kockázatvállalási hajlandóság növekedését jól mutatja, hogy idén ilyen koncentrált kiáramlás, illetve március végig egy nullás átértékelődés mellett is meg tudott maradni a tavaly év végi 8 százalékos részvénysúly, ami jelentős emelkedés a három évvel ezelőtti 6 százalékhoz képest.
Hozam szempontjából kiemelkedtek a tőzsdei részvények, idén várható, hogy ez alapján több megtakarítás folyik majd részvényekbe, vagy a geopolitikai kockázatok miatt biztonságosabb befektetések lehetnek népszerűbbek?
Ezt a kérdést érdemes a befektetői magatartás oldaláról megközelíteni. Korábban több kutatást is készítettünk a témában, amelyek alapján nagyjából háromfajta kategóriába sorolhatók a befektetők. Van, aki nem befektetőnek gondolja magát, hanem megtakarítónak. Van a nagybetűs befektető, aki tudatosan portfóliót épít, és van a kettő közti átmeneti állapot. Fontos azonban, hogy még a befektetői kategórián belül is nagyon szűk az a réteg, aki direkt részvénykitettséget vásárol.
Ugyanakkor, ha megnézzük a részvénypiac teljesítményét, jelentős hozamokat látunk, tavaly 40%-ot nőtt a BUX index, és idén is már 20%-os pluszban van, annak ellenére, hogy az első negyedév végére praktikusan „visszaadta” az év eleji emelkedést a piac. Ha kicsit szétnézünk a világban, akkor azt látjuk, hogy nem csak nálunk van ez így, az európai és amerikai tőzsdék is emelkednek, mindezt az iráni háború árnyékában. Tehát összességében azt lehet mondani, hogy az egyedi részvények iránti érdeklődés folyamatosan nő, és ez a volumenen is meglátszik.
Pár évvel ezelőtt a kockázatvállalóbb fiatalok 150-200 ezer forinttal próbálkoztak a tőzsdén, most már jellemzően egymillió forint felett van a befektetett összeg, így azt gondolom, hogy a részvényállomány folyamatosan nőni fog a közeljövőben.
Tőzsdei befektetéseknél a kockázatvállalásra inkább a fiatalok hajlamosabbak, ugyanakkor egy másik jellemzője a korosztálynak, hogy előszeretettel intézik ügyeiket online alkalmazásokban, amelyet eddig inkább a külföldi pénzügyi szolgáltatóknál találtak meg. Az MBH Befektetési Banknál még csak 1-2 éve van jelen a Mobilbroker alkalmazás, mik ezzel kapcsolatban a tapasztalatok?
Alapvetően ez egy hiátus volt nálunk, amit sikerült a tavalyi évben megugrani, és azt látjuk, hogy nagyon jó döntés volt, mert folyamatosan nő az ügyfélszám. Lehetőség van online klasszikus értékpapírszámlát és tartós befektetési számlát nyitni, és terveink között szerepel, hogy a közeljövőben a nyugdíj-előtakarékossági számla megnyitását is online térbe helyezzük. Mára több mint 30 ezer aktív felhasználója van az alkalmazásnak, akik nemcsak állampapírokat vesznek benne, hanem befektetési jegyeket és a BÉT-en kereskedhető részvényeket is.
A komplex gondolkodás és befektetői attitűd megjelenik az online csatornákon, életkortól függetlenül: a felhasználók kihasználják a szolgáltatás nyújtotta lehetőségeket, és az olyan kényelmi szolgáltatásokat, mint például az új elemzésekre, podcastokra vonatkozó push üzenetek. További előny felhasználói oldalról, hogy elég csak az értékpapírszámlát megnyitni, nem kell áthozni ide a lakossági számlát, kártyát. Összességében az látszik, hogy az online elérhető megoldások kézzelfoghatóan hozzájárulnak a befektetési aktivitás bővüléséhez.
A forint további erősödése milyen hatással lehet a devizamegtakarításokra? Elképzelhető, hogy egy stabilabb forintárfolyam mellett csökken a jelentőségük?
Tekintettel arra, hogy a megtakarításoknak több mint a fele a 65 év feletti korosztálynál van, és a 65 év feletti korosztály azért elég sok mindent látott a magyar forint esetében, azt gondolom, hogy a deviza megtakarítások inkább a “családi ezüst” kategóriát testesítik meg, és tartósan a portfóliónak a részét fogják képezni, függetlenül attól, hogy a forint erősödik vagy gyengül. Egyszerűen azt tanulta meg ez a korosztály, hogy sose baj, hogyha van egy másik devizában is megtakarítás: korábban ez a német márka volt, most az euró, a dollár kevésbé jellemző, előbbi nagyjából 80%-ot, utóbbi 20%-ot tesz ki.
A fiatalabb korosztálynál a diverzifikáció mellett pedig a külföldi utazás is motivációs tényező, illetve megjelenik egy rövidtávú kereskedői mozgás is, tehát nagyon jól kirajzolódik, hogyha elkezd lefelé jönni az árfolyam, akkor nő az eurómegtakarítás, ha pedig elindul felfele, akkor elkezd csökkenni. Az említett okok miatt a devizamegtakarításoknál én nem számolok azzal, hogy jelentősen csökkenne az arányuk. Sőt, a nemrég megalakult kormány bejelentette, hogy 2030-ra szeretné az euró bevezetésének feltételeit teljesíteni, ezért, ha ez tényleg reálissá válik, 2-3 éven belül az időzítés kockázatát próbálják majd az egyéni megtakarítók minél jobban elsimítani, és várhatóan többször kisebb összegekben vesznek majd különböző árfolyamokon eurót, hogy ne egyszerre, egy árfolyamon kelljen mindent átváltani.
Mi látszik a magyar ügyfelek viselkedésén az elmúlt években, mennyire kezelik tudatosabban, diverzifikáltan, értékmegőrzést biztosító struktúrákban a pénzüket?
Két dologban látszik erős változás. Egyrészt abban, hogy egyre inkább kezdik megfogalmazni a pénzügyi céljaikat a befektetők. 3-5 évvel ezelőtt még nem volt általános az, hogy van konkrét pénzügyi tervem, de most már azt lehet mondani, hogy ez az általános gondolkodás. A másik, hogy miből áll össze a megtakarítási portfólió. Itt az tapasztalható, hogy ez egyre inkább tolódik el a befektetési alapok irányába, főként az abszolút hozamú és a vegyes alapok felé. Illetve egyre erősödik a kereslet a tőkegarantált befektetési alapok és az egyedi részvények iránt.
Az egyedi részvénynél fontos a jó sztori, akkor érdeklődnek a lakossági befektetők, ha valami vízió is párosul a technikai számok mellé, még akkor is, ha itt számolni lehet egy visszarendeződési időszakkal. Nagyon sokszor látszik az, hogy
a kibocsátást követő egy éven belül a részvény árfolyama akár 20-30%-kal is csökkenhet, de hogyha 5-8 éves időtávot vizsgálunk, akkor a 100%-on kibocsátott részvény egy 70-80%-os árfolyamról akár 200-250%-ra is növekszik középtávon.
Meg kell szokni, hogy a tőzsdei részvényeknek egy hosszabb tartási ideje van, és erre kell berendezkedni.
Az év hátralévő részében milyen dinamikát vár a megtakarítások terén?
Az év második felében egy eltolódás várható, azok a kifizetések, amelyek most még látra szóló betétekben vagy rövid lejáratú termékekben állnak, a befektetők várhatóan átforgatják hosszabb és kockázatosabb befektetési alapokba, hiszen az látszik, hogy bármikor is lesz vége az iráni háborúnak, az olajsokk, amire most a piac vár, vélhetően simulni fog. Ha megnézzük a határidős árjegyzéseket az olajnál, azt látjuk, hogy nem kiugróak, körülbelül hasonló árszintet jeleznek féléves és egyéves határidőre is, mint a háború előtt. Összefoglalva nagyjából azt várja az egész piac, hogy a konfliktus fél év alatt lezárul, kiárazódik és megyünk tovább.
Hogyha a részvényeket nézzük, a részvénypiac mindig azzal foglalkozik, hogy a következő egy év múlva mi lesz, mennyire jönnek a vállalati eredmények. Jelenleg az látszik, hogy az amerikai piacon 10-14% körüli növekedést várnak egy év múlvára. Az európai piacon még nem látszik az árazásban a német hadiipar fejlesztése, az arra fordítandó beruházási volumen, de ha az beindul, akkor a beszállítókon keresztül nagyon széles vállalkozói réteg részesül majd ebből, és akkor ott is megnő a profitarány.
Ebből kiindulva azt várom, hogy erre felkészülve nagyon sok befektető fog részvényalapokat, illetve egyedi részvényeket vásárolni, ami be fog gyűrűzni a magyar megtakarítói mentalitásba is.