Pénzcentrum • 2023. február 19. 17:31
Az elmúlt egy évben többször is találkozhattunk a hitelkamatok emelkedésével, ami magával hozta a kölcsönök drágulását is. A Bankmonitor most annak járt utána, hogy tényleg csak 2023 második felére várható-e a fordulat, vagy akár már hamarabb is bekövetkezhet-e a változás?
A tavalyi év egyértelműen a drágulásról szólt, ez alól pedig a lakáshitelek sem voltak kivételek. A bankok ugyanis a megváltozott piaci körülményekre, mint az infláció és a az emelkedő jegybanki kamat, úgy reagáltak, hogy folyamatosan emelték a hitelkamatokat.
Mindez azt eredményezte, hogy a hiteligénylés előtt állók az idő előrehaladtával egyre drágábban tudtak kölcsönhöz jutni: a Pénzcentrum lakáshitel kalkulátora is azt mutatja, hogy a banki ajánlatok költsége jelentősen megemelkedett. 2022. év elején ugyanis még egy lakáshitel átlag THM-je 5,60 százalék volt, addig ez mára már 9,41 százalékra emelkedett.
Mikor lesz vége a hiteldrágulásnak?
A lakáshitelek drágulása jelentős volt az elmúlt időszakban, azonban már láthatóak bíztató jelek. A banki ajánlatok hitelköltségének átlaga valóban emelkedett a tavalyi évben, azonban az év végére ez a drágulás kifulladni látszik. 2022 novembere óta érdemi változás ugyanis nem történt, sőt idén februárban, ha minimálisan is, de csökkent a lakáshitelek THM értéke. Vagyis valamelyest olcsóbban lehet jelenleg hitelhez jutni, mint az elmúlt pár hónapban.
Bár ez a változás még korántsem tekinthető érdeminek, az viszont vitathatatlan, hogy a drágulás megállt. Ebben a helyzetben pedig a legfontosabb kérdés az, hogy a változás vajon csak átmeneti-e, vagy valóban fordulóponthoz érkeztünk?
Miért lassult a jelzáloghitel drágulása?
A hazai kamatkörnyezet alakulását jelentős mértékben befolyásolta az elmúlt időszakban az infláció, ami Magyarországon még januárban is emelkedett: áremelkedés mértéke 25,7 százalék volt. Ettől függetlenül már láthatóak biztató jelek és az elemzők várakozása alapján a fogyasztói árindex érdemi növekedésére nem lehet számítani az elkövetkezendő hónapokban. Azonban a hosszú tetőzés után az év második felében jelentősen mérséklődhet az áremelkedés üteme.
A jegybanki alapkamat 2022 szeptembere óta 13 százalékos szinten van, miközben a jelenleg irányadónak tekintett 18 százalékos kamatszint is már október óta velünk van. Az MNB részéről pedig ősz óta nem történt a kamatemelésre irányuló lépés. Ráadásul a pénzpiaci és bankközi hozamok is érdemben mérséklődtek: a 10 éves futamidejű állampapírok referenciahozama az október közepi 10 százalék fölötti értékről 9 százalék alá mérséklődött.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Van esély arra, hogy helyreáll az új hitelek nyereségi szintje
A hitelkamatok változásakor a bankok a saját nyereségük mértékét próbálják menedzselni, éppen ezért érdemes ennek alakulására is egy pillantást vetni. 2022 elején még 1 százalék felett volt a 10 éves kamatperiódusú kölcsönökön elérhető nyereség, azaz a THM értékének és a hozzá kapcsolódó forrásköltség különbsége.
A forrásköltségek leírására ideális lehet a 10 éves BIRS mutató, azonban van egy időbeni eltolódás, körülbelül 2 hónap. A banki nyereség meghatározásakor a Bankmonitor szakértői ezt a két hónapos eltolódást vették figyelembe.
A múltévben a pénzintézetek a kamatemelések mellett is fokozatosan feladták a marzsuk egy részét: nem tudták lényegében lekövetni a bankközi hozamok gyors emelkedését. A mélypont végül tavaly év végén következett be, amikoris a nyereség ilyen módon történő megközelítése veszteségbe fordult át. Ez azonban az októberi magas kiugrónak volt köszönhető a Bankmonitor Szerint.
Összességében tehát a lakáshitelek drágulása tavaly év végén lelassult, februárban pedig már minimális csökkenés is tapasztalható volt. Sőt, a gazdasági folyamatok is átalakulóban vannak: a bankközi kamatok 1,5-2 százalékponttal csökkentek. Azaz az elkövetkezendő időszakban a kölcsönök további drágulására nem kell számítanunk.