Pénzcentrum • 2020. december 9. 17:21
Meglódíthatja az ébredező ingatlanpiacot az állami lakásfelújítási támogatás, amelynek révén akár hárommillió forintot is visszakaphat a feltételeknek megfelelő lakástulajdonos. Az Otthon Centrum felmérése szerint várhatóan Budapesten és környékén, valamint a megyei jogú városokban élnek majd a legtöbben a lehetőséggel.
2021. január 1-jével lép hatályba az a rendelet, amelynek értelmében minden gyermeket nevelő család élhet az állami lakásfelújítási támogatással, amely a számlával igazolt felújítási költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot térít vissza a felújítóknak. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékos arányban szerepelhet. A legnagyobb elérhető támogatás 6 millió forintos beruházással valósítható meg, és csak egyszer igényelhető. A támogatott felújítási munkák köre változatos, a közművek bevezetésétől, felújításától a komfortnövelő beruházásokon át az energetikai korszerűsítésig minden belefér.
Még az otthonszépítő burkolatok cseréje, a festés, vagy a beépített konyhagépek cseréje is, sőt a nyári konyha vagy a garázs felújítása is elszámolható. "Fontos azonban megjegyezni, hogy utólagos finanszírozásról van szó, tehát vagy a háztartás addigi megtakarításából, vagy hitelfelvételből kell előfinanszírozni a tervezett felújítást" - emelte ki az egyik fontos feltételt Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője hangsúlyozta, hogy a támogatási összeg felvételének másik alapvető feltétele, hogy a család a felújítandó lakásban éljen.
Mivel a program 2022-ben zárul, ezért várhatóan sokan fognak bele a tervezettnél előbb a felújítási, korszerűsítési munkák kivitelezésébe. A rendelet felpörgetheti a koronavírus miatt csökkenő építőipari teljesítményt, hiszen a legtöbben nyilvánvalóan a maximális keretösszeget igyekeznek majd felvenni.
Az Otthon Centrum tanulmánya szerint a program területi eloszlását döntően a háztartások jövedelmi helyzete, illetve a lakásállomány szerkezete határozza majd meg. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem az országos átlag 1,3-szerese, míg Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 17,3 százalékkal marad el az országos középértéktől. A megyei jogú városokban az éves bruttó 8,1 százalékkal haladja meg az országos átlagot, míg a községekben 17,7 százalékkal ez alatt marad a KSH tavalyi adatai szerint.
A pénzügyi helyzet mellett a lakásállomány területi eloszlása, minőségi szerkezete fogja döntően befolyásolni a pályázók számát, eloszlását: a legkorosabb kategóriát a II. világháború előtt épült lakások jelentik, majd a nagy állami lakásépítések időszakában (1960-as, 1970-es évtizedben) kivitelezett lakásállomány következik. Az OC elemzési vezetője szerint vélelmezhetően ebben a két időszakban épült ingatlanok esetében lesz a legnépszerűbb a lakásfelújítási program.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az 1945 előtt épített lakások a legnagyobb arányban az V. (91,1 százalék), a VII. (89,2 százalék, a VI. (87,6 százalék) és a VIII. kerületben (70,6 százalék) találhatók. Az 1960-as évtizedben épített lakások képezik a IX., XI., XII., XIV. és XVIII. kerületek lakásállományának 15-18 százalékát, míg az 1970-es évtized nagy lakótelep építkezései akár a lakásállomány harmadát jelentik a III., a X. kerületben, de a XV. kerületben már meghaladják a 40 százalékot.
A vidéki régióközpontok és megyei jogú városok között az 1945 előtt épült állomány részesedése Sopronban (24,4 százalék) és Hódmezővásárhelyen (27,5 százalék) a legmagasabb, az 1960-as, 1970-es évtized nagy lakásépítési programjai miatt Dunaújvárosban, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen és Tatabányán képezik a lakásállomány meghatározó részét. De Egerben, Nagykanizsán, Székesfehérváron, Szekszárdon és Veszprémben is magas ez az arány, megközelítően a lakásállomány harmada sorolható ebbe a kategóriába.
A jövedelmi, vagyoni helyzet és a lakásállomány kora alapján az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint elsősorban Budapesten és az agglomerációban, valamint a megyei jogú városokban és ezek környékén lehet jelentős számú felújítási tevékenységre számítani. A fővárosi belső kerületek mellett a budai III. és XI. kerület mellett a X., XIV., XV. és XVIII. kerületben várható a lakásállomány korösszetétele alapján számottevő felújítási igény, míg a fizetőképes kereslet alapján jellemzően a XII., XIII., és a külső pesti kerületek kertvárosi részeiben vélelmezhető a rekonstrukciós aktivitás jelentős fokozódása. Vidéken elsősorban Közép-Magyarországon és a Nyugat Dunántúlon várható a legnagyobb számban a támogatási igények maximális igénybevétele, de kisebb mértékű felújítások a legszegényebb aprófalvas területeket leszámítva minden településtípusban lesznek.