Pénzcentrum • 2020. augusztus 27. 21:31
Az elmúlt másfél évtized során megkötött adás-vételi szerződések adatainak elemzése kimutatta, hogy a belvárosi V. kerület válságokon átívelő ütésállósága egészen kivételes a hazai ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum (OC) tizenöt évet felölelő elemzése szerint az árak itt még a recesszió mélypontján is emelkedtek, mára pedig a 2008-as átlagár háromszorosára nőttek.
Az Otthon Centrum arra volt kíváncsi az ingatlanpiac legutóbbi 15 évének elemzése során, hogy melyek voltak azok a fővárosi kerületek és megyei jogú városok, amelyeket a legkevésbé érintette a válság, illetve hol alakult ki a legnagyobb áremelkedés. Referenciának a téglaépítésű használt társasházi lakások fajlagos átlagárát (a négyzetméterenkénti ár átlagát) vették alapul az OC szakértői.
- mutatta be a jelenlegi állapotot Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Elmondta, a négyzetméterenkénti átlagár a belvárosban a legmagasabb (1.036.000 Ft/m²), ettől csak kicsivel olcsóbb Angyalföld (940.000 Ft/m2). Budán az I. kerület a legdrágább (903.000 Ft/m²), ezt követi a II. és a XII. kerület (884.000 Ft/m², illetve 857.000 Ft/m²). Vidéken Debrecen és Sopron az éllovas, de az átlagár itt a listavezetőkhöz képest jóval szerényebb (500.000 Ft/m²).
Finanaszírozást keresel? Böngéssz a lakáshitelek között a Pénzcentrum kalkulátorában!
A 2008-as pénzügyi világválság által megtépázott hazai lakáspiac mélypontja 2012-ben volt. A vihart legjobban az V. kerület vészelte át, ahol ugyan az adás-vételek száma visszaesett, de az átlagár 2007 és 2012 között nemhogy csökkent, még néhány százalékkal nőtt is.
- folytatta az elemzési vezető. Soóki-Tóth Gábor a budai oldal árrekordereiről szólva kijelentette, hogy ebben a városrészben meglepően nagy az eltérés: míg az I. kerület a válságot nagyjából 30 százalékos átlagár csökkenéssel vészelte át, és 2014 óta is átlagosnak mondható az értéknövekedés, addig a XII. és a II. kerület jóval ellenállóbbnak mutatkozott, mindössze 6 százalékos, illetve 8 százalékos volt az árcsökkenés. A 2007-es adatokhoz képest jelenleg két és félszeres szinten van az átlagos négyzetméterár ezekben a kerületekben. A valamivel megfizethetőbb, de szintén népszerű városrészek közül a XI. és a XIV. kerületet lehet kiemelni, ahol az átlagos négyzetméterár nem, vagy alig csökkent a válság hatására, és a mai árszint a 2007-es év 255, illetve 230 százaléka.
Ezzel szemben a belső kerületek legtöbbje és a peremkerületek társasházi lakásárai egyaránt erős hullámzást mutattak. Például a IX. kerületben 2014 óta megháromszorozódott az átlagár, de a 2008-as válság első évei nagyon megrázták a piacot, ötödével csökkent a lakások átlagára. Hasonló ármozgások alakultak ki a szomszédos belső pesti kerületekben is.
A külső kerületek közül a XX. kerületi lakások átlagára 2007-2012 között szintén 20 százalékkal csökkent, de ebben az időszakban 15 százalék feletti volt az átlagár csökkenés a külső pesti kerületekben is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- összegezte a legutóbbi másfél évtized adatait Soóki-Tóth Gábor.
Vidéken nagyon hasonló, de a fővárosihoz képest kevésbé dinamikus árváltozást állapított meg az Otthon Centrum tanulmánya. Sopronban a válság időszakában is nőtt az átlagár, és ha nem is ilyen mértékben, de kis növekedés, illetve stabilitás jellemezte a többi régióközpontot is. Szegeden a válság 10 százalékot meghaladó csökkenést eredményezett, és több megyei jogú városban is 20-30 százalékos visszaesést tapasztalt az Otthon Centrum 2007 és 2012 között.
Ez érvényes Zalaegerszegre, Nagykanizsára vagy Tatabányára is. Kecskeméten azonban folyamatos volt a drágulás 2008-tól. Azóta visszabillent az inga az ingatlanpiacon, a 2007-es, vagyis a válság előtti átlagos árszinthez képest mindenhol kétszeresre, vagy ennél is magasabbra nőttek az árak a vidéki megyei jogú városokban. A válságállóság leginkább a városok méretével és a helyi gazdaság jellemzőivel magyarázható.