Portfolio • 2017. március 2. 17:31
Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná - írja a Portfolio.
Ma már online, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján zajlanak a bírósági végrehajtás keretében elindított lakóingatlan-árverések Magyarországon. Az online rendszer bevezetése előtt, a végrehajtó által személyesen tartott árverések esetén előfordulhattak olyan visszaélések, hogy egy bennfentes kör értesült csak a licitről, így az adós tényleg rosszul járhatott. A nyilvános, mindenki számára hozzáférhető online rendszer bevezetése óta viszont már nem áll fenn annak a veszélye, hogy az adós ingatlanát a piaci árnál alacsonyabb áron vásárolják meg. Ahogy szerdai cikkünkben írtunk róla, az utóbbi negyedévekben megnőtt a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített ingatlanok száma Magyarországon, az érintett lakások döntően ezen a felületen kelhettek el.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza, mi az a minimális szint, amit el kell érnie az eladási árnak, vagyis amikortól sikeresnek számít egy árverés.
A lakóingatlanok legalacsonyabb eladási árát szeretné a Fidesz-KDNP
mondván, a mostani gyakorlat a "földön fekvő emberbe való belerúgás". Ha egy éven belül nem lenne sikeres az árverés, akkor csökkenne ez a minimum 80 százalékra. A javaslat annyiban megengedő, hogy a hitelező és az adós kérhetik, hogy ennél alacsonyabb minimumárat alkalmazzon a végrehajtó.
Banki forrásaink szerint ennek épp az ellenkezője igaz:
Tapasztalataik szerint - különösen a kistelepüléseken - tömegével fordulnak elő olyan ingatlanok, amelyek a 70 százalékos limit felemelésével eladatlanok maradnának. A javasolt módosítás gyakorlati alkalmazhatósága is kétséges, hiszen sok esetben a végrehajtónak nincs információja arról, hogy a követelés fogyasztói szerződésen alapul, vagy sem.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Minél magasabb lenne a minimális eladási ár a becsértékhez képest, a tartozás annál hosszabb ideig maradna az adós nyakán, és annál reménytelenebb lenne kiugrani belőle.
A változtatás nemcsak a bedőlt hitellel rendelkezők, de a hazai jelzáloghitelezés szempontjából is káros lenne, pedig a kormány (például az otthonteremtési támogatások lévén) és az MNB (például a jelzáloglevél-finanszírozás fejlesztésével) pont ezt kívánja támogatni. Elsősorban nem arról van szó, hogy a bankok így nagyobb veszteséget szenvednének el, hiszen ha igaza lenne a kormánypárti politikusoknak, sikeres értékesítés esetén még javulhatna is a megtérülésük.
A bázeli szabályok szerint magasabb kockázati súlyt kell alkalmazniuk a bankoknak azon hitelek esetében, amelyeknél nem biztosítható a fedezeti ingatlan ésszerű időn belül történő értékesíthetősége. Magyarán a bankoknak több tőkét kellene jelzáloghiteleik mögé megképezniük. Az ésszerű fedezetérvényesítés lehetősége nélkül elveszi értelmét a jelzáloghitelezés fogalma, és a fedezetlen hitelezéshez válna hasonlatossá, márpedig ez - ahogy a válság legnehezebb éveiben is láthattuk - magasabb kockázatot jelent és magasabb kamatot indokol. Vélhetően nem ezt tűzték ki célul a jogszabályalkotók, és vélhetően az MNB sem, amely az elmúlt időszakban többször is szót emelt a kamatfelárak csökkentése és a fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében.