Pénzcentrum • 2016. április 12. 12:00
Egyre kevesebb a hitelelutasítók aránya a magyar lakosság körében és egyre többen gondolnak úgy a hitelekre, mint egy fejlesztési lehetőség. A lakáshitel után a személyi kölcsön a második leggyakrabban igénybe vett pénzügyi szolgáltatást - derül ki az NRC országos reprezentatív, a Cofidis 10. születésnapja alkalmából készült kutatásból.
Az 5 éve tartó vizsgálatok azt mutatták meg, hogy a hazai felnőtt lakosság (18-69 év) háromnegyede vett már fel valamilyen hitelt és 45 százalékuk most is éppen törleszt. Míg lakáshitellel az emberek 14 százaléka rendelkezik, addig személyi kölcsöne a magyarok 13 százalékának van jelenleg is.
A kisebb összegű hitelek felé nyitást és a folyamatos bizalom-növekedést mutatja, hogy 2011 óta negyedével kevesebben vannak azok, akik félnek a hitelek rejtett költségeitől és ugyanennyivel többen azok, akik a céljaik eléréséhez elengedhetetlen lehetőségként tekintenek az ilyen típusú külső anyagi segítségére.
- mondta el a Cofidis sajtótájékoztatóján Kurucz Imre, az NRC marketingkutató kutatási igazgatója.
A kutatás arra is rávilágított, hogy ma már többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy a pénzintézetek elérhetőbb hiteleket kínálnak. Azonban a lakosság 82 százaléka egyetért azzal, hogy ma már sokkal felelősségteljesebben kell felvenni és kiadni is a hiteleket.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A nyolc évvel ezelőtt kirobban gazdasági világválság hatása a magyar piacot így a fogyasztók mindennapjait is alapjaiban változtatta meg. 2006 januárjában a lakossághoz kihelyezett forint és devizahitelek állománya összesen nem érte el a 3500 milliárd forintot, míg ez a szám 2009- elejére már majdnem 8 000 milliárdra nőtt, főként a devizahitelek kapcsán felmerülő árfolyamváltozások hatásának köszönhetően. A lakossági lakás- és fogyasztási hitel állomány közel háromnegyedét a devizatartozások tették ki. Az azóta megindult konszolidáció és adósságrendezési hullám hatására mára ez az érték valamivel több, mint 5 000 milliárd forint, és szinte kizárólag forinthitelből áll.