Pénzcentrum • 2016. január 4. 05:46
Hiteligényléskor a bank leellenőrzi a hitelképességünket, amiben a KHR adatbázisa segíti a pénzintézetet. Ugyan a hitelfelvételkor felkerülünk az adóslistára, arról azonban mi dönthetünk, hogy a többi bank mennyit lát a kölcsönről. Hogyan teheti olcsóbbá a KHR a hitelünk felvételét?
Amikor hitelt igénylünk, a bank dokumentumokat kér tőlünk, amelyek alapján megvizsgálja a hitelképességünket. Ha úgy vélik, hogy megkaphatjuk a kölcsönt, akkor aláírhatjuk a szerződést és a pénzintézet folyósítja az összeget, mi pedig megkezdhetjük a törlesztést. Az új otthonteremtési program 10 milliós, kedvezményes hitelénél, sőt a vissza nem térítendő támogatásnál is számít, hogyan szereplünk az adóslistán, aki ugyanis negatív adóslistára kerül, az nem léphet be az új rendszerbe.
Felkerülünk az adóslistára?
A hitelfelvétel feltétele, hogy az adós beleegyezzen: felkerülhet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A pénzintézetnek ugyanis 5 napon belül fel kell töltenie az hitelfelvevő adatait a rendszerbe, természetesen erről köteles tájékoztatni az adóst.
- mondta a Pénzcentrum kérdésére a KHR-t működtető Bisz Zrt. Az adataink tehát minden esetben felkerülnek a rendszerbe, viszont ha nem járulunk hozzá, akkor más bank nem láthatja azokat, feltéve, ha nincs jelentős hátralékunk.
Jelentős hátraléknak az a 90 napnál régebbi mulasztás számít, ami meghaladja a minimálbér összegét.
Egyébként, ha lekérjük a hiteljelentésünket, akkor minden részletes adatot megkapunk, ezeket a hitelező bankunk is láthatja a saját rendszerében, de ezekben nem láthatóak a törlesztés dátumai (az első törlesztés kivételével) és a késedelmes napok száma sem. Ha egy másik pénzintézet kéri le az adatainkat, akkor ők csak a korábbi hitel legfőbb jellemzőit látják, illetve, hogy volt-e 90 napnál régebbi, minimálbért meghaladó tartozásunk.
A hitelintézetek kockázatkezelési stratégiája eltérő, nem kizárólag KHR-ben tárolt adatok határozzák meg döntésüket. Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az ügyfelek sokszor több, kis értékű fogyasztási hitelt (pl: áruhitel, személyi kölcsön) is felvesznek és pontosan törlesztenek. Ennek köszönhetően később, jelzáloghitel igénylésekor a bank már pozitív hitelmúltat lát, ezért kamatkedvezményeket ad az ügyfélnek.
Mi történik, ha a negatív listára kerülünk?
Ha 90 napnál hosszabb ideig a minimálbért meghaladó összeggel tartozunk (lejárt tartozásunk van), akkor a bank felviszi a rendszerbe a mulasztásunkat. A felvitelt megelőzően 30 nappal korábban értesítést kell küldenie a banknak. Ezután már minden pénzintézet számára lekérhetőek lesznek a hiteltartozásunk adatai. Az is felkerülhet a negatív adósok listájára,
- aki készpénz helyettesítő fizetőeszközzel (jellemzően bankkártyával) követ el csalást, visszaélést, vagy
- okirat hamisítást követ el a hiteligényléskor, illetve az is,
- aki belép a magáncsőd rendszerébe.
A negatív adósok egyébként a késedelem kezdetétől maximum 10 évig maradhatnak benne a rendszerben, kivéve, ha a hátralék megszűnt (akár a végtörlesztéssel, a hátralékos összeg megfizetésével, vagy szerződésmódosítással), ekkor ugyanis a megszűnéstől számított 1 év után törlik a negatív besorolást. Ha a hitelező elengedi a tartozást, vagy egyéb közös megegyezéssel zárják le a szerződést, akkor további öt évig maradhatunk benne a rendszerben. Lényeges, hogy a negatív információk kiadásáról nem dönthetünk, a bank a hozzájárulásunk nélkül is felhasználhatja azt a hitelképesség vizsgálatakor.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mit lát a másik bank, ha felkerülünk a listára?
A KHR-ben az alábbiakat rögzítik:
- A hitel típusa,
- A hitel összege,
- Szerződéskötés dátuma,
- A várható lejárat dátuma,
- Törlesztés gyakorisága,
- Törlesztés módja,
- Adósok száma (és adataik).
Emellett havonta frissül a fennálló tőketartozás és az aktuális törlesztés összege a rendszerben. Ha előtörlesztjük a hitelt, akkor ennek adatai is megtalálhatóak a KHR-ben (dátum, összeg). Ha 90 napon túli, minimálbért meghaladó mulasztásunk lesz, akkor ennek kezdete és összege is felkerül az adatbázisba, sőt, ha a bank és az ügyfél közötti viszony bírósági útra terelődik, vagy a tartozást követeléskezelő vásárolja meg, ez is láthatóvá válik.
Más előnye is van a pozitív hiteltörténetnek?
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy nem érdemes hozzájárulni ahhoz, hogy az adatainkat más bank is bármikor lekérhesse (akkor is, ha nincs hátralékunk). Ennek ellenére megéri a hozzáférést megadni, a pozitív hitelmúlt ugyanis érték.
Arra érdemes figyelni, hogy a kölcsön lezárásakor a pozitív adósokat törlik a rendszerből, kivéve, ha a szerződés megszűnése előtt nyilatkozunk az adatok megtarthatóságáról további 5 évre. Ezt egyébként a későbbiekben visszavonhatjuk még az öt év letelte előtt, ekkor törlésre kerülünk az adatbázisból, kivéve persze, ha azóta más jogcímen felkerültünk oda.
Az adatainkat egyébként lekérhetjük, ezt bármelyik KHR-hez csatlakozott pénzügyi szervezetnél díjmentesen megtehetjük. A lekérdezéskor pontosan kiderül, hogy:
- Milyen adatok szerepelnek rólunk a KHR-ben,
- Melyik bank töltötte fel az adatainkat és
- Ki, mikor és milyen jogcímen kérdezte le az adatainkat.
- Ha az adatigényléskor megadjuk az e-mail címünket, akkor az adatokat közvetlenül mi kapjuk meg. Persze, ha az adataink nem felelnek meg a valóságnak, akkor az érintett pénzintézetnél vagy a Bisznél (aki a kérést a pénzintézet felé továbbítja,) kérhetjük a helyesbítést, vagy törlést.