Pénzcentrum • 2015. július 31. 06:03
Szombaton kezdődik a forinthitelek és a "valódi" devizahitelek elszámolási időszaka. A deviza alapú hitelesekhez hasonlóan most is két hónap áll a bankok rendelkezésére, hogy postázzák az elszámolásokat. Ki kap majd levelet, és ki marad ki a mostani visszatérítésekből?
Augusztus elsején (szombaton) kezdődik a forinthiteles és a devizában törlesztő "valódi"’ devizahiteles elszámolási időszak. A Pénzcentrum összeszedte, mire számíthatnak a most sorra kerülő adósok.
Kik kapnak most levelet?
A devizahitelesek után most a devizában törlesztő "valódi" devizahitelesek és a forinthiteleseknek jár az elszámolás.
Az elszámolás során most is 2004. május 1. után és 2014. július 26. előtt kötött szerződések ügyfelei kaphatnak vissza pénzt, ha 2009. július 26. után zárták le a hitelüket, vagy még mindig élő szerződésük van.
Mikor kapják meg a levelet?
A levélek postázása 2015. augusztus 1. és 2015 szeptember 30. között zajlik majd. Az ügyfelek várhatóan a postázási határidő után egy héttel szinte kivétel nélkül kezükben tarthatják az értesítőt.
Ez alól kivételt képeznek a 2010. november 26. után kötött szerződések, amelyeknél az általános szerződési feltételeket a Kúria nem minősítette automatikusan tisztességtelennek. A jegybank viszont közérdekű kereseteket nyújtott be ezen bankok ellen, amelyek több esetben még nem zárultak le. Akik ilyen módon lesznek jogosultak az elszámolásra, azokkal a bankjuk a per lezárulta után 60 napon belül számol el.
Milyen alapon jár vissza pénz?
A mostani elszámolási időszakban az árfolyamrés miatt nem kapnak vissza pénzt az ügyfelek, hiszen vagy forintban, vagy eleve devizában történt a törlesztés. Ami miatt most elszámolnak az ügyfelekkel, az egyoldalú szerződésmódosításból és az ezzel járó egyoldalú kamatemelésből származó többlet. Ezt írják jóvá az ügyfeleknek, úgy mintha eleve nem is vonták volna azt el (hasonló képletet használnak, mint a devizahiteles elszámolásnál).
Hányan kaphatnak vissza pénzt?
Nem tudjuk pontosan, hogy hány szerződés érintett, mindenesetre Binder István, a jegybank szóvivője azt mondta, hogy maximum 3,5 millió forinthitel és 16 900 devizahitel lehet érintett.
Mekkora lesz a visszatérítés?
A visszatérítés összege várhatóan elmarad majd a devizahiteles szerződésektől, ugyanis a mostani elszámolás során az árfolyamrés miatt eleve nem kapnak pénzt az ügyfelek. Az egyoldalú kamatemelés miatt pedig nagy különbségek lesznek abban, hogy mekkora összeg jár.
Ennek oka, hogy a bankok a hitel felvételekor számított kamatot veszik alapul az elszámolásnál, vagyis aki eleve magas kamaton vette fel a hitelét, az kis összeget kap, de az is előfordulhat, hogy nem jár neki pénz. Aki viszont alacsony kamattal vette fel a kölcsönt, és emiatt a későbbiekben nagymértékű volt az egyoldalú kamatemelés, annak jelentős összegek járhatnak vissza.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kiknek emelt egyoldalúan kamatot a bank?
A bank kamatemelése nem csak változatlan jegybanki alapkamat mellett volt tisztességtelen, hanem akkor is visszajár az ügyfélnek a pénz, ha a jegybanki alapkamat miatt, nem referencia növekedése miatt történt egyoldalú szerződésmódosítás.
Az viszont, hogy melyik szerződésnél történt egyoldalú kamatemelés, már a szerződésen múlik, ugyanis ebből a szempontból minden szerződés egyedi.
Hogyan kamatozik a hitelem ezentúl?
Itt alapvetően két kamatozást kell elkülöníteni:
A referencia kamatozású kölcsönöknél a kamatozás alapját a referencia adja, plusz a kamatfelár, amit a bank határoz meg a hitel felvételekor. Azok a hitelek, amik eleve referencia kamatozásúak voltak a referencia marad az eredeti, hitelfelvételkor megállapított referencia (pl: 6 hónapos BUBOR vagy 3 hónapos CHF LIBOR), míg a kamatfelárat a felvételkori, vagy a 2014. július 26-i szinten kell rögzíteni, attól függően, hogy melyik alacsonyabb, de semmiképp sem lehet magasabb az elszámolás előtti szintnél. A kamatfelár periódusa az elszámolás után a hátralévő futamidőtől függően 3 év (9 évnél rövidebb hátralévő tartam), 4 év (9-16 éves hátralévő tartam) vagy 5 év (16 évnél több hátralévő tartam) lehet.
A fix kamatozású hiteleknél a kamatok a kamatfelárhoz hasonlóan rögzítésre kerülnek:
- 9 évnél rövidebb hátralévő futamidő mellett a kamatperiódus 3 év lesz,
- 9-16 év közötti hátralévő futamidő mellett a kamatperiódus 4 év lesz, míg
- 16 évnél hosszabb hátralévő futamidő mellett a kamatperiódus 5 év lesz.