Portfolio • 2015. január 29. 13:04
Még el sem kezdődött a banki "elszámoltatás", máris egy újabb, lakossági tartozásokat érintő "mentőötlettel" állt elő a kisebbik kormánypárt. A pénzügyi szektor jó része által felelőtlennek, egyes adós-érdekképviseletek által pedig embertelennek tartott magáncsőd súlyos erkölcsi kockázatokkal és egyelőre ismeretlen méretű banki többletveszteséggel fenyeget. Rétvári Bence államtitkárt szembesítette a Portfolio néhány kritikával, és a KDNP-s javaslat részleteiről is megkérdezték. Szerinte a magáncsőd a bankoknak is jó.
Portfolio: Adós, ne fizess, mi megsegítünk. Nem ezt üzenik a 2016-tól tervezett magáncsőd belengetésével?
Rétvári Bence: Nem. A magáncsőd más országokban sem eredményezte a fizetési fegyelem romlását. Épp ellenkezőleg: lehetővé teszi, hogy akinek van képessége és hajlandósága arra, hogy hosszú távon a lehető legtöbbet befizesse a tartozásából, az legálisan rendezhesse adósságát, és az életben egy második lehetőséget kapjon. A hitelezőknek is érdeke ez, hiszen többet kaphatnak vissza a követelésükből, mint amennyit most remélhetnek.
P.: Azokra is vonatkozna a magáncsőd, akik a jövőben esnek késedelembe, vagy csak azokra, akik már eddig is bajban voltak? Előbbi esetben igencsak felerősödhet a nem fizetésre vonatkozó erkölcsi kockázat.
R. B.: Mindazokra vonatkozna, akiknek a törvény hatályba lépését követően bármikor negatív vagyona lesz, akár korábban, akár a jövőben keletkezik a késedelem. A negatív vagyon azt jelenti ez esetben, hogy az adósság meghaladja a vagyont. A családi csődvédelemben minden szabad jövedelemforrást a törlesztésre kell fordítani egy felügyelő folyamatos ellenőrzése, akár havi kontrollja mellett. Ezt 10 éven keresztül vállalni kell, ami nem igazán kecsegtető a szerződésszerű törlesztéshez képest.
P.: Magyarország az eltitkolt vagyonok és minimálbérre bejelentett jövedelmek hazája. Úgy tűnik, egyszerűen a svindlit intézményesítené a magáncsőd.
R. B.: Egész Közép-Európa hasonló helyzetben van, hiszen sokan a szürkegazdaságba menekülnek, eltitkolják a jövedelmüket, más nevére íratják a vagyontárgyukat. A családi csődvédelem legális módja annak, hogy hosszú távon ugyan, de valaki a bizonytalan helyzetét biztosra változtassa. Akiről kiderül, hogy eltitkolta a vagyonát vagy a jövedelmét, automatikusan kikerül a csődvédelemből, mindenféle moratórium megszűnik, és a végrehajtó kopogtat az ajtaján. A tartozás megmaradt részét csak a pénzügyi tervben meghatározott időtartam után, kifogástalan törlesztési fegyelem esetén engednénk el.
P.: Mármint a bankokkal engedtetnék el. Pedig az idei elszámolások révén a bankok tavasszal "jóváteszik" lakossági hitelezésben elkövetett hibáikat. Miért varrnak mégis újabb terhet a nyakukba?
R. B.: Ez egy törvény által szabályozott eljárás lesz, amelyben nem korlátlan, csak egy bizonyos mértékű adósság elengedésére kerülhet sor. Lesz olyan hitel, amelyből többet, lesz, amelyből kevesebbet kell elengedni.
Így működik 10-11 európai államban, például Franciaországban már 15 éve. A mi javaslatunk a kontinentális modellen alapul, így a némethez áll közel, ezzel szemben az angolszász országokban akár 1 év után megszabadul tartozásától az adós. Egy hosszú távú, kiszámítható megoldás mellett a hitelezőknek is jobb egy biztos követelésrész, mint a bizonytalan egész. Amikor a végrehajtókkal is egyeztettünk, kiderült: az első néhány hónap után drasztikusan csökken a reálisan behajtható követelés, ha mindez nincs szigorú keretek közé szorítva.
P.: Egyeztették-e az érintettekkel, például a bankokkal a javaslatukat?
R. B.: A Magyar Nemzeti Bankkal, civil szervezetekkel, közjegyzőkkel, végrehajtókkal, bírósággal egyeztettünk korábban, jelenleg pedig az Igazságügyi Minisztériumnál van a szöveg. Ők dolgozzák ki a végső verziót, ők folytathatnak további egyeztetéseket, ekkor kerülhet sor a bankokkal vagy a követeléskezelőkkel történő egyeztetésre is.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
P.: Milyen követelésekre terjedne ki a magáncsőd az elképzelésük szerint?
R. B.: Tipikusan a fogyasztói tartozásokról van szó, például áruhitelekről, bankkártya-tartozásokról, mindenféle rezsitartozásról. A különböző kutatások azt mutatják, hogy az egyik tartozás vonzza a másikat, és sok kicsi sokra megy: az ezekből összeálló, legfeljebb néhány milliós adósságra vonatkozna a családi csődvédelem. Lenne egy alsó és egy felső küszöbe is a családi csődvédelemre feljogosító tartozásösszegnek, de ez még nem publikus.
P.: A jelzáloghitel-tartozások rendezésére ott a Nemzeti Eszközkezelő. Miként illesztenék össze, hoznák összhangba a két programot?
R. B.: A Nemzeti Eszközkezelő programjában az adósok lakhatásának biztosításáról van szó. A családi csődvédelem külön kezelendő ettől, nem mosnám vele össze. A családi csődvédelem előfeltétele volt, hogy a devizahiteles problémák megoldódjanak, és normalizálódjon a háztartások adósságszerkezete. Ehhez a tavasszal esedékes elszámolás és a Nemzeti Eszközkezelő is hozzájárult.
P.: Tegyük fel, hogy valaki 30 ezer forint befizetését tudja vállalni havonta a csődgondnokság ideje alatt. A különböző (jelzálog, közüzemi stb.) tartozásokat milyen sorrendben és milyen hosszú ideig rendeznék ebből?
R. B.: Meghatároznánk a pénzügyi tervben, hogy az egyes adósságtípusokba, osztályokba sorolt tartozások esetében milyen hosszú az a fix időszak, ameddig törleszteni kell, hasonlóan más csődeljárások gyakorlatához. Az adósságtípusokba sorolással szemben már találkoztam ellenvéleménnyel, de hangsúlyozom: a családi csődvédelemmel kapcsolatos egyeztetéseknek egyelőre nagyon korai fázisában járunk.