Újévi ajándék a devizahiteleseknek: így változnak a szerződések

Pénzcentrum2015. január 6. 06:08

Az árfolyamgátasok jó része újévi ajándékot kapott, kiderült ugyanis, hogy a szabályok alapján mennyivel kell meghosszabbítani a forintosított szerződésüket a rögzítés lejárta után. Kiszámoltuk, hogy mennyivel tovább fizethetjük a hitelünket azért, hogy megfeleljünk a szabályoknak. Kiderült, hogy a futamidő maximum az ügyfél 75 éves koráig növelhető meg. A szilveszterkor megjelent szabályozásból az is kiderül, hogyan kell februártól tájékoztatnia a bankoknak az ügyfeleket hitelfelvételkor.

Szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete az árfolyamgátas devizahitelekről, illetve egy másik rendelettel a fair bank törvényt módosítja a kormány. Ezek lesznek a tavalyi év utolsó Közlönyének változtatásai:

  • A hitelfelvételkori tájékoztatási kötelezettség részletes leírása
  • Az árfolyamrögzítés utáni futamidő-hosszabbítás szabályai

Az árfolyamrögzítés utáni futamidő-hosszabbítás

A forintosítási törvény alapján az árfolyamgátasok törlesztőrészlete a jelenlegi szinten fog maradni (kivéve ha emelkedi a kamat), a gyűjtőszámlára viszont újabb összeg nem kerül, így a gyűjtőszámla-tartozást a rögzítés lejárata után kell törleszteni. A forintosítási törvény szerint az árfolyamrögzítés után a törlesztőrészlet maximum 15 százalékkal növekedhet. Ha ebbe a határba nem fér bele az új törlesztő, akkor a bank futamidőt hosszabbíthat. Ennek azonban határa lehet a szerződő(k) életkora.

A rendelet szerint ugyanis a legfiatalabb adóstárs életkora nem haladhatja meg a 75 évet a szerződés lejáratakor.

De mennyivel kell meghosszabbítani a szerződéseket, hogy megfeleljen a "15 százalékos" szabálynak?

Az MNB által felvázolt átlagos forintosított hitel alapján egy átlagos szerződést egy évvel kell meghosszabbítani ahhoz, hogy teljesíteni tudja a feltételeket.

Így a hátralévő futamidő az árfolyamgát lejárata után 9,5 évről 10,5 évre nő meg.

Számításainkhoz az MNB által átlagosnak tekintett forintosított hitelt vettük alapul, aminek a hátralévő futamideje 12,5 év, a tartozás pedig hatmillió forintra rúg. Egy ilyen hitel havi törlesztőrészlete 56 ezer forint lesz a forintosítás után (a rögzítés alatt ez 53 ezer forint) Az árfolyamgát lejáratakor ez 68 ezer forintra ugrik meg. Ehhez hozzáadódik még a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg is, ugyanis ezt nem kell figyelembe venni a futamidő-hosszabbításkor, ez az átlagos gyűjtőszámla-tartozás (171 ezer forint) esetén további kétezer forinttal növeli a törlesztőrészletet.

Lényeges leszögezni, hogy hatalmas különbségek lehetnek a hiteleknél. Az elszámolás is eltérő, de az árfolyamgátba való belépés időpontja hatalmas mértékben módosíthatja azt, hogy mekkora futamidő-hosszabbításra van szükség ahhoz, hogy a törlesztőrészlet nem ugorjon meg túlzottan.

Mennyivel csökken a tartozásunk?

A devizahitelek elszámolása és a forintosítás egy lépcsőben megy végbe, mégis egymás után történik a két folyamat. Az elszámolás során (a költségek és kamatok után) az ügyfelek tőketartozását csökkentik, azonban az árfolyamgátas szerződéseknél ez másképp van. Esetükben ugyanis az elszámolást a következő sorrendben hajtják végre:

  • Az elengedett kamattartozás felét levonják az elszámolásból
  • A gyűjtőszámlán lévő tartozást csökkentik
  • A hitel tőketartozását csökkentik

Emiatt sok esetben a gyűjtőszámla-tartozás eleve nullára csökken, ahol viszont ez nem történik meg, ott a rendelet szerint a fennmaradó összeget nem kell figyelembe venni a törlesztőrészlet maximumának meghatározásakor, ugyanis legfeljebb 15 százalékkal növekedhet a törlesztőrészlet a rögzítés után a rendelet alapján.

Számításaink szerint egy átlagosnak mondható gyűjtőszámla-tartozás nagyjából 171 ezer forintot tesz ki, vagyis az átlagos tartozáshoz (6 millió forint) képest viszonylag alacsony összegről beszélhetünk. Az elszámolásnak köszönhetően a legtöbb esetben nem marad gyűjtőszámla-tartozás, ha mégis, ez csupán pár ezer forintos törlesztőrészlet emelkdés jelenthet.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az árfolyamgát futamideje alatt a kamatot rögzítik

Az árfolyamgátas forintosított hitelek kamatszintje nem különbözik a többi forintosított kölcsön kamatától, vagyis referenciakamatból (3 havi BUBOR, ami a budapesti bankközi kamatláb és jelenleg 2,1 százalék a mértéke) és kamatfelárból épül fel. Ez utóbbi mértékét a forintosítási törvény következőképpen határozza meg:

  • Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk
  • Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
  • Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai alapján a forintosított hitelek átlagos kamatlába 4,3 százalék lehet. Azt érdemes hozzátenni, hogy a BUBOR emelkedése ugyanúgy a törlesztőrészletek megugrásához vezethet, mint a többi forintosított kölcsön esetében.

Ez havonta jelentős összeg is lehet, hiszen már egy százalékos kamatemelkedés is havi háromezer forintot számít, míg három százalékos kamatszint-növekedés egy átlagos hitelnél 15 százalékos ugrást eredményez a törlesztőrészletben.

A tájékoztatási kötelezettség rögzítése

Szintén a szilveszteri közlönyben találjuk azt a rendeletet, ami a fair bank törvényt egészíti ki. Ez a rendelet rögzíti, hogyan kötelesek az ügyfeleket tájékoztatni hitelfelvételkor a bankok. Kötelesek szóbeli tájékoztatást adni:

  • Az igényelhető hitel lehetséges összegéről
  • A kamatozás módjáról (fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött, vagy kamatperiódusokban rögzített) és a kamat módosításának lehetőségéről
  • A teljes hiteldíj mutatóról
  • A törlesztőrészletek összegéről és a törlesztés gyakoriságáról, valamint
  • A hitel választható futamidejéről
  • A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóról

Azonban nem csak a kölcsön részleteiről kell tájékoztatni az ügyfelet, hanem a futamidő alatt felmerülő problémákról kezeléséről is tájékoztatást kell adnia. Fontos, hogy ezek a szabályok csak februárban fognak életbe lépni, addig a korábbi szabályok szerinti tájékoztatási kötelezettsége van a bankoknak.

 

Címkék:
hitel, devizahitel, elszámolás, forintosítás,